Egy (kedvenc) kép erejéig már foglalkoztam a témával, most viszont megmutatom az egész csodavilágot: a múlt és a jelen városképeinek felhasználásával tár a böngészők elé egy különleges kollekciót Holczer Tibor – lépj be te is az Időkapun!
Először a hajdanvolt, legendás Kocka képe tűnt föl, azonnal ki is pattintottam, aztán picit rákérdeztem a képek születésénél bábáskodó alkotóra, és villámgyorsan feltárult az Időkapu csodája. Az elv egyszerű, a megoldás igen-igen attraktív, a végeredmény pedig – szerintem – lenyűgöző. Kezdjük egy sok lokálpatrióta tábortárs számára köztudott ténnyel: Bali Attila évek óta gyűjtögeti és publikálja a múlt dokumentumait, fotós emlékeit szeretett városunk közel- és régmúltjáról. A lenyűgözően makacs eltökéltség eredményeit láthatjátok például az alábbi (nem a teljesség igényével összeszedett, de így is sokatmondó) albumokban:
Újvárosi merengő
Sport(el)múlt
Ipar & Miegymás
A hosszabb nekifutásra azért volt szükség, mert éppen Bali Attila remek gyűjteménye szolgál alapanyagul, és egyúttal biztosít pillanatnyilag kiapadhatatlannak tűnő muníciót Holczer Tibor remek programjához. A képlet egyszerű, írtam fönt, és tényleg: az alkotó megkeresi egy-egy fotó jelenlegi helyszínét és nézőpontját, maga is készít egy képet, majd a két képből csinál egy harmadikat úgy, hogy az első két képet – és vele a két idősíkot – egymásba úsztatja. Hopp, meg is van: itt az Időkapu! Holczer Tibor a Castellum.do érdeklődésére így vallott a kísérletről, ami idővel sajátos szenvedéllyé combosodott:
– Kedvenc sportom a futás, így sok helyszínnel testközelből találkozom, amit Bali Attila gyűjteményében láttam régi képeken. Innen jött az ötlet, milyen jó lenne egy képen ábrázolni a két idősíkot. Ez könnyű volt, mivel a két másik hobbim a fotózás és a számítógépezés. Először csak pár képre gondoltam, de lassan már egy éve készítem a montázsokat – a kezdeti képek után sokat fejlődött a technikám. Időkapunak nevezem az albumot.
Az elnevezés teljesen helytálló, az eredmény ugyanis nemcsak egy sokatmondó montázs, hanem egyúttal remek lehetőség – az Időkapu című, folyamatosan bővülő kollekció képeit elnézve sajátos időutazáson vehet részt a böngésző. Láthatja a pezsgő Pentelét, de a városépítés nyüzsgő, már-már vadnyugati hangulatot árasztó pillanatait is. Ott lehet az út szélén, amikor a híres sztálini homorú utak – mai megfelelői a híres dunaújvárosi homorújárdák – vizét a gyanútlan járókelőre loccsantja a Párttitkár Elvtárs Csajkája, visszanézhet az iparosbáli pillanatokra, bóklászhat a Vasmű úton, és a sor, e remek, mi több, egyenesen lenyűgöző példák sora tényleg tetszés szerint folytatható. Duna-part, játszóterek, a kis híd pentelén - megunhatatlan!
Most csak párat mutatok, hogy lássátok, nem a levegőbe beszéltem – tessék!
És akinek – remélem, sokaknak – még ez is kevés, az kattanjon: itt a teljes Időkapu-gyűjtemény, csodáljátok!
