Netadó: eddig nem volt szakmai álláspont. Eddig.

Orbánisztán kontra ellenzéki hőzöngés, harcos aktivitás kontra hárítás, mémgyár kontra buta konteók özöne: a netadó frontján megjelenő álláspontok mögül eddig bántóan hiányzott a leginkább érintettek, igen, a szakmai/piaci szereplők álláspontja. Eddig: a Castellum.do postájában landolt az Internet Szolgáltatók Tanácsa állásfoglalása. Betűhíven közöljük.

"Az internetadó tervének értékelése" – ezzel a címmel született meg az Internet Szolgáltatók Tanácsa állásfoglalása a kormányzat nagy vihart kavart tervezetéről. Mivel álláspontunk szerint a témában az indulatok és a politikai töltetű háttérzajok mellett eddig méltatlanul háttérbe szorult a szakmaiság, a Castellum.do a szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum betűhív közlése mellett döntött. Hosszú, de megéri átolvasni – már csak azért is, mert több olyan tényezőt tisztáz, amely eddig nem vagy nem elég hangsúlyosan jelent meg a probléma tárgyalásakor. Innentől a szó a tanácsé.

A kormány által beterjesztett törvényjavaslat

A T/1705 számú (2014. október 21-én benyújtott) törvényjavaslat 18. pontjában módosítani javasolja a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvényt:

4. §
(2) Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.

5. §
(3) Az adó mértéke a 4. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetén 150 Ft/megkezdett gigabyte.

A törvénytervezet megjelenése óta a médiában több hír jelent meg, adópártiak és adóellenzők is kifejtették véleményüket, a kormány konzultációt hívott össze. Az alábbi értékelés az eddig hozzáférhetővé vált információkon alapul.

Telefónia és internet

A kormány egyik érve az internetadó bevezetésére, hogy ha a telefóniát különadó terheli, akkor az internet sem maradhat ki a különadóból.
A telefóniában a használat arányú fizetésnek megvan a hagyománya és műszaki alapja. A telefon esetében a hívó fél (de akár a hívott is) érzékeli az eltelt időt, ami a számlázás és adózás alapja. A kiszámítható folyamatot a felek kontrollálni tudják, a hívást tudatosan tartják fenn vagy szakítják meg, a kezdeményezés és fogadás tudatos, egyszerű döntés eredménye. 

Az internet használat esetén nem ez a helyzet. Az internetforgalomban a telefon jellegű használat aránya minimális. Az internetelőfizetőnek nincs meghatározó kontrollja a nála jelentkező forgalom felett, az átmenő adatmennyiségre nincs kellő ráhatása. A vezetékes internet esetén az internet interfész jellemzően folyamatosan nyitott, az előfizető közreműködése, tudta nélkül is jelentős forgalom bonyolódhat. A nem műszaki szakembernek fogalma sem lehet, hogy ki/mi miatt a csatlakozási ponton mekkora forgalom zajlik, és ezt hogyan tudná befolyásolni (ha egyáltalán tudná). De példaként csak gondoljuk meg, hogy milyen befolyása van az előfizetőnek akár az érkező elektronikus levelek mennyiségére, azok méretére vagy egy weblapra kattintva az onnan letöltődő adatmennyisége. Akkor még nem is említettük a vírusokat és a világból érkező mindennapos túlterheléses akciókat, amelyek az előfizető szándéka nélkül szintén jelentősen befolyásolják az adatforgalom nagyságát.

A forgalom szerinti adózás ahhoz hasonlítható, mintha a postaládánkba bedobott levelek és reklámcédulák után egyaránt darabonként mondjuk 150 forint adót kellene nekünk megfizetni, miközben az sincs kizárva, hogy szándékosan dobatnak be nekünk napi 10-20 cédulát.

Az internet hozzáférés szolgáltatás profitja

A különadók eredeti célja az extra profit megadóztatása. Elképzelhető, hogy a banki szektorban vagy a távközlési ágazatban a hang alapú kommunikáció területén (vezetékes és mobil telefon) extra profit keletkezhet, azonban ez koránt sincs így az internet hozzáférés szolgáltatás területén. Az adópártiak megfeledkeznek arról, hogy százával vannak kis és közepes vállalkozások, amelyek jogilag "távközlési szolgáltatók", de a távközlési fogalmon belül nincs vezetékes vagy mobil telefon szolgáltatásuk, ezek nyereségéből tehát nem lesznek képesek fedezni az internet hozzáférés szolgáltatás veszteségét.
A valóság ugyanis az, hogy az internetszolgáltatás piacán valódi verseny van, amely árcsökkentő hatását a piac tapasztalja, és amelynek köszönhető az internet penetráció növekedése. Ezt a KSH jelentése is alátámasztja. Bár a verseny tényét a kormányzati kommunikáció szintén elismeri, viszont ebből nem azt a következtetést vonja le, hogy az ágazatban a profitot a verseny normális keretek között tartja, hanem paradox módon azt, hogy a szolgáltató az adót nem fogja tudni továbbhárítani az előfizetőre. Ez pedig gazdasági okok miatt lehetetlen.

A legutóbbi évek árcsökkenése és az iparágra jellemző 5-10% profitráta is bizonyítja a fenti állítást. Jelenleg az átlagos előfizetési díj 4500 forint körüli összegre tehető. Ezzel összehasonlítva a maximált 700 forintos adóterhet bárki számára világossá válhat, hogy az a nyereségből nem gazdálkodható ki. Ha figyelembe vesszük a minimál csomagokat, akkor az eltérés még szembetűnőbb, néhol az adó lehetséges mértéke meghaladja magát az előfizetési díjat. 
A kormányzat elvárása a fizetendő adóterheléssel kapcsolatban értesülések szerint a 700 illetve az 5000 Ft korlát mellett 20-25 milliárd forint éves szinten. Az internet hozzáférés szolgáltatásból származó teljes iparági bevétel a KSH 2014 első negyedévére vonatkozó jelentése szerint 41 milliárd forint volt, tehát éves szinten kb. 164 milliárd forint bevételre számíthatunk. Ebből is látható, hogy a nyereségből történő finanszírozás kivitelezhetetlen, mivel ez iparági szinten vállalhatatlanul magas, 12-15%-os bevételarányos további adóterhelést jelentene.

A piacot érintő változások és a valódi teher mértéke

Gyors felmérés alapján a kormányzat eredetileg tervezett 20-25 milliárdos adóbevétele helyett az adóterhelés a fent már említett esetleges korlátok mellett is nagy valószínűséggel meghaladja a kormányzat által várt számokat. Így elérheti – akár meg is haladhatja – bevételarányosan a 20%-ot az adó mértéke. Ez egyértelműen negatív profitot jelent, amelyet adó jellege miatt nem lehetséges kigazdálkodni egy ekkora versenyt mutató piacon.
A piacot felügyelő NMHH nyilvántartásából lekérdezhetően 451 szolgáltató ad internet hozzáférés szolgáltatást jelenleg. Ezen szolgáltatók nagy része magyar tulajdonban lévő kisvállalkozás, amelyek kis területen nyújtják szolgáltatásaikat. Ezen szolgáltatók és az általuk fenntartott munkahelyek azonnali veszélybe kerülnek a kormányzati adókivetés hatására. Az országos szolgáltatást biztosító 7-10 "nagy" szolgáltató pedig erős versenytorzító hatás alá kerülhet, így az adó hatására a verseny csökkenhet. 

Az internetszolgáltatók egy része saját hálózattal rendelkező távközlési szolgáltató, és mint ilyen, alanya a vezeték adónak. A szektort a távközlési adón kívül már ezzel az adóteherrel is sújtják, amely szintén a fejlődést gátolja, mivel minél nagyobb hálózatot kíván építeni valaki, annál nagyobb adóteher esik rá. Ez szembe megy az Európai Unió irányelvével és Magyarország ebben a tekintetben tett vállalásával.
A kormányzati tervek szerint a lakossági előfizetőket csak 700 Ft maximális teher érheti. A terv azonban azzal nem számol azzal, hogy egyetlen családban is lehetséges akár két, ritkább esetben három különböző típusú internetszolgáltatás is, például ha az otthoni vezetékes internetszolgáltatás mellé más szolgáltatótól mobilinternet szolgáltatást vásárolnak. Könnyen belátható, hogy a lakosság esetében a családok terhelése jelentősen meghaladhatja a tervezett maximális mértéket.
A szolgáltatók közötti éles verseny és a kivetett adó együttes hatása nagy valószínűséggel átstrukturálja a piacot, és a változás az olcsóbb internet csomagok megszűnését okozhatja, illetve a korlátlan internet csomagok átgondolására késztetheti a szolgáltatókat. 

Nemzetközi kitekintés

Sehol sincs internetadó. Ez nyilván nem véletlen. Az internet elterjedését minden ország inkább támogatni igyekszik. Sok helyen próbálják elősegíteni az internet elterjedését, minél szabadabb és hálózatsemleges felhasználását.
Az Európai Unió az internetszolgáltatás minél szélesebb körű elérését sürgeti, amellyel kapcsolatosan Magyarország is vállalásokat tett. Ezen célok elérése érdekében a kormányzatnak szüksége van az internetszolgáltatókra, így sem az előfizetők sem a szolgáltatók terhelése új adónemmel nem célszerű. 

Társadalmi hatások

A tervezett internetadó a költségvetési bevételt jelentő pozitív hatás mellett sokkal nagyobb negatív hatást gyakorolna a másik oldalon a GDP növekedésére, hazánk versenyképességére.

Mindezeket a hatásokat kiválóan foglalja össze a Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nyilatkozata. Az internetadó a gazdaságban a lehető legrosszabb helyen bevezetni tervezett adó, amit az ország érdekében el kellene vetni és az esetleges nélkülözhetetlen bevételt olyan területről venni, amely nincs ennyire hasznára a magyar gazdaságnak és a társadalomnak. Az internet gyorsan változó és megújuló iparág. Az iparág meghatározó szereplői folyamatosan fejlesztik hálózatukat, hogy az új szolgáltatások minél könnyebben elérhetők legyenek az előfizetők számára Az adók következtében bekövetkező válság Magyarország digitális elszigetelődését eredményezheti.

Internet Szolgáltatók Tanácsa
2014. október 28.

Itt tartunk most – a témára természetesen még visszatérünk!