Minden második munkavállaló dolgozik a szabadsága alatt is
A magyar munkavállalók gyakran a szabadságuk alatt sem tudják teljes mértékben letenni a munkahelyi teendőket és ennek nemcsak egyéni, hanem sokszor szervezeti okai is vannak. A Profession.hu friss, reprezentatív felmérése erről tanúskodik.
A kutatásból többek között kiderül: tízből két megkérdezett dolgozó arról számolt be, hogy egyáltalán nincs kidolgozott helyettesítési rendszer a munkahelyén, ezért saját módszereikkel igyekeznek megoldani ezeket a helyzeteket. Tízből öt munkavállaló kisebb problémákat jelzett, csak három volt elégedett ezen a téren – de lássuk a részleteket!
Elszakadni a munka világától
A nyaralás sokaknál az év fénypontja, az az időszak, amikor kiszakadhatnak a hétköznapi rohanásból, és elengedhetik a munkahelyi feladatokat is. Munkakörtől és egyéntől is függ az, hogy kinek hány nap pihenés megfelelő és optimális, de persze a megelőző szabadság óta eltelt idő is számít.
A szakértői ajánlás alapvetően két hétre szól, azonban ez csak kevés esetben valósul meg, sőt a pihenési idő alatt is sokan vannak, akik számítógépet és telefont ragadnak.
Céges telefonálás, e-mail szabadság alatt
A dolgozók felének bevett szokása munkával foglalkozni kisebb-nagyobb mértékben a szabadsága alatt. A megkérdezettek ugyanilyen arányban fogadnak céges telefonhívásokat: 29 százalékuk nyilatkozta, hogy csak kifejezetten fontos hívásokat vesz fel, 21 százalékuk viszont minden esetben válaszol rájuk. Hasonló a helyzet a céges levelezéssel is: a válaszadók fele a szabadsága alatt is követi a céges levelezését, közülük 22 százalék napi rendszerességgel, csak 30 százalékuk nem nézi a munkahelyi e-mail üzeneteket pihenés közben.
Akik figyelemmel kísérik a beérkező üzeneteket, azoknak a többsége nemcsak, hogy olvassa, hanem reagál is rájuk: míg 60 százalékuk csak a legfontosabb megkeresésekre válaszol, 16 százalékuk minden levélre reagál, 24 százalékuk pedig csak átfutja azokat, de nem küld választ. Ennek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók 42 százaléka nem tapasztal felhalmozódott munkát a szabadságáról visszatérve – hisz azokat nagyrészt elvégezte a pihenés alatt.
Hogyan nyaralunk?
Az általános recesszió alig érzékelhető a nyaralásra szánt tervezett kiadásokon, ugyanis a magyarországi munkavállalók 39 százaléka megközelítőleg ugyanannyi pénzt szán a nyaralására, mint tavaly, 31 százalékuk annál többet, míg 30 százalékuk kevesebbet. Az idén nyaraló munkavállalók kétharmada kizárólag belföldön pihen. A dolgozók fele néhány napos magyarországi pihenést tervez vagy tervezett, 19 százalékuk pedig legalább egy hetest, ugyancsak belföldön. A külföldön (vagy külföldön is) nyaralók nagyjából egyharmadnyian vannak, 16 százalékuk néhány napot, 22 százalékuk pedig legalább egy hetet vakációzik.
A munkavállalók átlagosan 12 nap szabadsággal számoltak idén nyáron, közülük a gyermekes dolgozók ennél némiképp többet, 14 napot terveztek vakációval tölteni, míg akiknek nincs gyermekük, 11 nyári szabadnappal kalkuláltak.
A munkakörtípusok szerint vizsgálva a kérdést hasonló arányú eltérés tapasztalható: a fizikai munkát végzők átlagosan 11 napot pihennek a nyár folyamán, míg a felsővezetők és igazgatók 14 napot szoktak kivenni ebből a célból.
Mikor mehetünk szabadságra?
A szabadságok egy részének időzítésével rendelkezhetnek a munkáltatók, ezt pedig a dolgozók válaszai alapján az esetek felében teszik meg: a megkérdezettek fele nyilatkozta, hogy volt valamilyen szabályozás a munkahelyén ezen a téren és 22 százalékuknak kevesebb, mint egy hetet kellett előre meghatározott idősávban kivenniük.
A szabadság alatti munkavégzés gyakran nemcsak az egyéni hozzáállásra, hanem a vállalati munkakultúra hiányosságaira is visszavezethető, mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és termékfejlesztési szakértője:
– Ahogy az adatokból is látszik, számos esetben nincs megfelelően lefektetve a cégeknél a helyettesítési rendszer, így a munkavállalók kénytelenek megoldani a helyzetet úgy, ahogyan tudják. Tízből hat válaszadó esetében jellemzőek a szabadság alatt felgyülemlett teendők, melyek feldolgozására különböző stratégiákat alkalmaznak: sokan előre betervezik a felgyülemlett munka pótlására az időt szabadság után, illetve szintén számottevő azok aránya, akik pedig még a szabadság alatt igyekszik haladni a feladataival. A kutatás még egy tényezőre kitér: fontos szem előtt tartani, hogy ha bizonyos időközönként nem vagyunk képesek megfelelően kikapcsolódni, annak mentálhigiénés következményei lehetnek, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak közös és fontos érdekük, hogy a dolgozók tudjanak pihenni, feltöltődni a szabadságuk alatt.
