Mit jelent agilis vezetőnek lenni?

Manapság egyre több cég vált át az agilis módszertanra – különösen a technológiai, a pénzügyi és a szolgáltatói szektorban –, mivel a folyamatosan változó piaci környezet és ügyféligények miatt kulcsfontosságú a gyors reagálás és rugalmas alkalmazkodás. (X)

Azokban a cégekben, ahol Scrum keretrendszerben dolgoznak, fontos szerepe van a Scrum Masternek. A Scrum Master is egyfajta agilis vezető – de nem minden agilis vezető Scrum Master. Az agilis vezetői szemlélet túlnyúlik a konkrét szerepkörökön, és a vezetési stílusra, hozzáállásra utal. A Scrum Master tehát nem hagyományos értelemben vett hierarchikus vezető, aki irányít, sokkal inkább egy olyan személy, aki figyel, kérdez, támogat, és segít a csapatnak kijelölni, tisztán látni az utat. Ahol pedig ugyan alkalmazzák az agilitást, de nincs Scrum, ez a szerep a Flow Masterre, Team Leaderre vagy egy agilis coachra hárul. 

Mai írásunkban arról lesz szó, hogy mit jelent pontosan agilis vezetőnek lenni, milyen az a vezetői gondolkodásmód és hozzáállás, ami segít alkalmazkodni a felgyorsult világ okozta kihívásokhoz.

Mi a különbség a menedzser és az agilis vezető között?

Mielőtt jobban is belemerülnénk a témába, először is fontos, hogy tisztán lássuk, pontosan mi a különbség a menedzser és a vezető között.

Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a menedzser az a személy, aki befelé tekint, a belső folyamatokra összpontosít: terveket hajt végre, kontrollál, koordinál, beosztottakat irányít, feladatokat ad ki, illetve kér számon.

Ezzel szemben az agilis vezető kifelé tekint, víziót oszt meg, a feladatok helyett az emberekre fókuszál, a jelen helyett inkább a jövővel foglalkozik. Arra törekszik, hogy segítse, támogassa a csapatot a munkában, egy közülük, úgy is mondhatjuk, hogy nem irányító, hanem “szolgáló vezető”. 

Fontos tudni, hogy a csapat milyen fejlődési szinten áll

A csapatfejlődés elején még csak csoportról beszélhetünk, ami majd idővel tudja felvenni azokat a “jegyeket”, tulajdonságokat, amelyek egy jól működő, összecsiszolt csapatra jellemzőek.

Az, hogy mikor milyen vezetői kompetencia szükséges, attól függ, hogy az adott csapat milyen fejlődési szinten áll. Az agilis vezetőnek tehát mindenekelőtt ezt kell átlátnia, értelmeznie.

A csapatfejlődés legismertebb modellje Bruce Tuckmantől származik, amely a forming, storming, norming és performing szakaszokat írja le. Egyes értelmezések hozzáteszik az ’adjourning’ (feloszlás) fázist is, bár ez inkább projektalapú csapatoknál releváns. Mindegyik szakaszban más-más vezetői stílusok alkalmazhatóak eredményesen. Ezzel nagymértékben összhangban van a Hersey és Blanchard féle helyzetfüggő vezetési stílusok elmélete.

Milyen helyzetfüggő vezetési stílusok alkalmazhatóak?

Ennek az elméletnek az a lényege, hogy a csoportfejlődéssel párhuzamosan kell kialakítani azt a vezetői hozzáállást, ami eredményre vezet az egyes fázisokban.

Ideális esetben a kezdetben távolságtartó feladatirányítás egyre jobban átalakul magyarázóvá, majd résztvevővé, majd eljutunk a delegáló szakaszokig, ahol a csapat egyre inkább önállóvá, önszerveződővé válik. A vezetési stílusok a következők ebben a folyamatban: telling mode, selling mode, participating mode, delegating mode.

Az agilis vezető olyan kulcsszereplő, aki nem csupán reagál a változásokra, hanem aktívan alakítja azokat: támogat, motivál, és hozzásegíti a csapatot a folyamatos fejlődéshez.

A Sprint Consulting szakértő csapata közel 20 éves tapasztalatával segíti a vállalatokat az agilis szemléletmód bevezetésében és megerősítésében – akár vezetői fejlesztések, akár teljes szervezeti transzformációk terén.