Távolodni kezdett egymástól a cégek és a munkavállalók home office-víziója

Öcaline • 2024. augusztus 26. 16:00 • Munkaerőpiac 0 0

A magyar munkavállalók és munkáltatók hozzáállása is változott valamelyest az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban tavaly óta.

A munkavállalók az előző évhez képest kisebb arányban gondolják úgy, hogy jobban teljesítenek home office-ban, a munkavégzési forma lelki egészségre gyakorolt hatásáról pedig megoszlik a dolgozók tapasztalata – derül ki a Profession.hu reprezentatív kutatásából.

Mik a munkavállalói preferenciák?

Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont számos helyen módosulni, szigorodni látszanak ennek szabályai. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek azóta is, de a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16 százaléka nem tolerálná, ha jelentősebben korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására. A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, de nem örülne a szigorításnak, 100-ból 9 válaszadó pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe. Érdekes adalék, hogy 18 százalék azoknak az aránya, akik támogatnák a munkavállalók mozgásterének szűkítését ezen a téren. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11 százalék, addig a 40-49 éveseknél 21 egység, az 50-59 éves korcsoportban pedig 27 százalékpont. 
A cégek döntései és a munkavállalók igényei között enyhe távolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva, hangsúlyozta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője: 
– A dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont – bár óvatosan –, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, akik biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget, és ezen a téren rugalmasak a dolgozói igényekkel kapcsolatban, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben. Ezek a cégek rendszerint több jelentkezőt, több megfelelő szakembert képesek megszólítani – akik körében már elvárás a legtöbb esetben a home office biztosítása –, mint azok, akiknél nem adott ez az opció. 

Kevesebben érzik hatékonynak magukat otthon, mint tavaly

A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen otthoni munkavégzésben dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren otthon, mint a munkahelyén: míg tavaly tízből hárman, addig idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről. Kis mértékben csökkent azoknak az aránya is, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket – míg tavaly a válaszadók 38 százaléka jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23 százalékpontra redukálódott.
Akik körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés három leggyakrabban említett előnye között első helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65 százalék), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61 egység), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúly (40 százalék) szerepel.
Azonban a home office negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39 százalékuk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és 18 százalék úgy vallott, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom és csend. Figyelmeztető adalék is bőven akad: a válaszadók 14 százaléka érzi azt, hogy túlterhelt, mert úgy érzi, sosincs vége a munkaidőnek. 

Vitatott a mentálhigiénés hatás

Az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről tehát a mai napig annak lelki egészségre gyakorolt hatása, erről pedig megoszlanak a vélemények. A leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása is szerepel – ezt a válaszadók 36 százaléka jelölte első számú negatív tényezőként.
Érdekes viszont, hogy a legfőbb előnyök között pedig éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza számos válaszadó – mint arról már szó esett, egészen pontosan 40 százalékpontos ennek az aránya.

 

Kommentek