Gázmotoros erőművek: bombaüzlet keveseknek, milliárdos bukó mindenki másnak – de miért nem lépett a polgármester!? (2. rész)

Öcaline • 2019. szeptember 26. 17:18 • vendégposzt 0 0

Már sorozatunk első részéből kiderült, hogy nagy fába vágta a fejszéjét, kizárólag nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok, önkormányzati jegyzőkönyvek alapján tárta fel a dunaújvárosi gázmotoros erőművek akvizíciójával kapcsolatos problémákat Illésy István. Az alábbiakban a "bombaüzlet" hátterének feltárása mellett az a kérdés is felmerül, miért szabotálja mindmáig a büntető feljelentést Cserna Gábor polgármester. Vendégposzt, második rész, itt a vége, nézzétek!

A sorozat első részét itt olvashatod!

Bombaüzlet keveseknek, milliárdos bukó mindenki másnak (1. rész) >>

A vagyonértékeklésnél hagytuk abba, folytassuk hát ugyanott – lássuk, milyen bajok vannak még a vagyonértékeléssel, illetve tekintsük át néhány fő tényező erejéig, miért is volt felelőtlen az önkormányzat üzletrész vásárlási döntése.

Téleteles lista lusta képviselőknek

1. Az ügylet nem a gázmotorok illetve a fűtőerőművek megvásárlására irányult, hanem a projektcégek 50 százalékos üzletrészének megszerzésére; az eladó szavazati többsége megmarad.
2. A DVG Zrt. csak egyetlen vagyonértékelést kért be, és az sem használható.
3. Az üzleti terv 2023-ig 249-263 EUR/HUF árfolyammal számol, holott 2008. november végén 275 Ft volt az árfolyam, 2009 februárjában, amikor ismét döntött a közgyűlés, már 300 forint fölött. (A mostani euro-árfolyamról ne is beszéljünk...)
4. 2008 decemberétől minden, az energetikával legalább alapszinten foglalkozó szakember számára világos volt, hogy a KÁT (vagyis a villamos energia kötelező átvételi ára) két év múlva csökkenni fog, 2011. július 1-től drasztikus volt a csökkenés.
5. Az üzleti modell költség oldala minden évben jelentősen túlteljesült.
6. A projektcégeket az Energott Kft. céghálója fonta körül különböző szolgáltatási szerződésekkel, az önkormányzat működési tapasztalata (peres ügyek) azt mutatta, hogy ilyenkor költség ágon minden eredményt kiszivattyúznak. Az például minimum némi gyanút kelthetett volna, hogy a Hőterm épülete alatti földterület az Energotté maradt, és ezért évi 30 millió forint bérleti díjat kell fizetni...
7. Az üzletrészek jelzálogjoggal, a berendezések jelzálogjoggal és elővásárlási joggal való terheltsége egyáltalán nem befolyásolta az ár nagyságát, pedig a cégeknek negyedévenként 120-150 millió forintot kellett törleszteni a bankok felé. Az árfolyamváltozás és az átvételi árak csökkenése oda vezetett, hogy 2011 nyarán felfüggesztették a hitelek törlesztését, 2012-ben pedig átütemezték azokat.
8. Az üzletrészek vételára (3,4 milliárd forint) az Energott Kft.-hez folyt be, így semmiféle tekintetben nem befolyásolva a projektcégek helyzetét – például a hiteltörlesztés terén sem. 

A hajó megy; milliárdos bukó a láthatáron...

Ha nem tudnánk, hogy milliárdos tétben megy a játék, akár humorosnak is tarthatnánk azoknak a tárgyalásoknak a nyilvános jegyzőkönyveit, amelyek során az adásvétel végső feltételei kialakultak. 2008. november 10-én, 12-én és 14-én zajlottak a DVG és az Energott képviselői között. 10-én az eladó meglepődik az adásvétel hallatán (pedig ő szolgáltatta az adatokat a vagyonértékeléshez). 12-én még mindig nem akarja eladni, aztán belemegy a részleges eladásba. Az első ajánlat az üzletrészek 51 százalékának megvételére szól, 4 ezer 125 millió forintértékben. Ez hála Isten nem jött össze, valószínűleg túlzásnak érezték (eladó megkérdezi, ki a vagyonértékelő). Végül 49 százalékban maradtak, 3 ezer 400 millió forintért. Az ügyvezetőket az Energott jelöli, az önkormányzat 2 főt delegálhat a háromtagú felügyelő bizottságba, valamint kijelöli a könyvvizsgálót és társaságonként 150 millió forint elsőbbségi osztalékra jogosult – már ha van eredmény. Apropó, eredmény: az önkormányzat az elmúlt 10 évben kapott összesen 150 millió forint osztalékot kapott, miközben 340 millió forint kötelezettség szerepel a társaságok könyveiben felé, vagyis nem fizették ki. Hol van ez az évi 300 millió forinthoz?
Az is fogas kérdés lehet, miért is a nagy sietség. Merthogy a tárgyalások villámgyorsan legurultak – november 14-én állapodtak meg a feltételekről, és november 27-én már döntött a közgyűlés. A rapid döntés hátterében az állhat, hogy rohamosan romlott az üzleti tervet megalapozó két legfontosabb tényező – az EUR/HUF árfolyam zuhant, az átvételi ár csökkent. 

Sietni kellett, hogy ne legyen tényleg mindenki számára nyilvánvaló, hogy milliárdos bukó felé kormámyozza a város hajóját a közgyűlési többség. 

Áttörés a közgyűlésben! Következmények? Semmi, semmi, semmi...

Nem követjük évről évre a társaságok és az önkormányzat viharos viszonyának történetét, azt majd remény szerint megteszi helyettünk a nyomozó hatóság. A lényeg: 2012-től nagyjából minden évben komoly veszteséget érnek el a társaságok, néha szerény nyereséget, de akkor sem fizetnek osztalékot. A saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, sőt az Hőterm esetében 2016-ban negatívba fordul. A Hőterm 2017. évi beszámolójának tárgyalására a 2018. május 31. közgyűlésen került sor.

 Mi történt a közgyűlésen? Az előterjesztés súlyos, szinte vádbeszéddel felérő megállapításokat tartalmaz – íme:
 – a cég az önkormányzat számára ismeretlen társasággal végeztette el a könyvvizsgálatot, erre nem volt felhatalmazása,
 – közel 2 milliárd forint értékben tűntek el a Hőtermből a műszaki berendezések, a gépek, járművek. 

A DVCSH Kft. és az Energott, mint készfizető kezesek, éltek vételi jogukkal:
– a negatív saját tőkét az ügyvezető nem taggyűlési határozattal rendezte,
– az ERSTE Bank opciós vételi jogáról nincs tudomása az önkormányzatnak,
– mikor fizetik ki az önkormányzatnak a 2011 óta járó 121 millió forintot,
– a DVG (mint a DVCSH Kft. többségi tulajdonosa) nem értesült az eszközvásárlásról.
A közgyűlésen hozott határozat a következőket tartalmazza: az önkormányzat kéri az ügyvezetőt, hogy hat kemény kérdésre adjon választ 5 napon belül. Ez nem történt meg, így életbe lépett az az utasítás, mely szerint a polgármester felelősségre vonást kezdeményez a Hőterm ügyvezetője ellen, a társaságnak okozott kárért. Továbbá arra is szól a közgyűlés utasítása, hogy induljon büntető eljárás ismeretlen tettes ellen (hűtlen, illetve hanyag kezelés, csalás, számvitel rendjének megsértése gyanújával). Mindezek mellett kezdődjön polgári peres eljárás az opciós jog gyakorlása érvénytelensége megállapítására, illetve – úgynevezett fedezetelvonó ügyletként – relatív semmisségének megállapítására.

Nehéz ez a jogászi nyelv, lefordítom: egyszerűen arról van szó, hogy a közgyűlés utasította Cserna Gábor polgármestert, hogy tegyen feljelentést mindenki ellen, aki részt vett a két gázmotoros erőművel kapcsolatos döntésekben – végső soron a közgyűlések tagjai ellen is. Cserna Gábornak az eltelt több mint egy év alatt, erre nem volt érkezése, és úgy tűnik, Szepesi Attila gazdasági alpolgármester sem figyelmeztette erre. 

Ebben a kétségtelenül kényes jogi helyzetben teljesen mindegy, hogy ki vagy mi állította meg a folyamatot; a bűnpártolás is büntetendő cselekedet!

A brutális mérvű veszteség mellett van még egy borzasztó tényező; tételesen az, hogy Dunaújvárosban az önkormányzat és a víz-szennyvíz-és távhő szolgáltatással foglalkozó cég olyan viszonyba került – jelen pillanatban mintegy 30 peres, illetve nem peres eljárás van folyamatban –, ami komolyan veszélyezteti a lakossági ellátást. 

Márpedig a fűtési szezon a nyakunkon, és a panelekben nem lehet begyújtani a cserépkályhát! 

(VÉGE)

Illéssy István

 

Kommentek