Gázmotoros erőművek: bombaüzlet keveseknek, milliárdos bukó mindenki másnak – de miért nem lépett a polgármester!? (1. rész)

Öcaline • 2019. szeptember 19. 17:50 • vendégposzt 0 0

Nagy fába vágta a fejszéjét, kizárólag nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok, önkormányzati jegyzőkönyvek alapján tárta fel a dunaújvárosi gázmotoros erőművek akvizíciójával kapcsolatos problémákat Illésy István. Összeállításának fő kérdése, hogy miért is volt bombaüzlet (keveseknek) az önkormányzati "bevásárlás", de arra is keresi a választ, miért is szabotálta és szabotálja mindmáig a büntető feljelentést Cserna Gábor polgármester. Vendégposzt, első nekifutás, kapaszkodjatok!

A következő történet ékes példája egy laikus testület – a jelenleg is regnáló közgyűlési többség – felelőtlen viselkedésének; kezdve a a hitelfelvételtől egészen az úgynevezett vállalkozáson, vagyis az üzletrészvásárláson át egészen a szerzett vagyon elvesztéséig. 

Történeti síkon, fontos fő- és mellékszereplőkkel

A különböző szereplők viselkedésének indítékait és egyéni érdekeltségi viszonyait álláspontunk szerint a nyomozó hatóságnak kell – illetve kellene – feltárni, és a bíróságnak megítélni. Az alábbiakban kizárólag a tények ismertetésére vállalkozhatunk – összeállításunk kizárólag Dunaújváros közgyűlésének előterjesztéseire, valamint az ülések jegyzőkönyveire támaszkodik.
Történetünk szereplői: 
Energott Kf. (röviden Energott), tulajdonosok: Pomázi Csaba és Neszmélyi György
Energo-Hőterm Kft. (röviden Hőterm)  Építők útja, gázmotoros erőmű
Energo-Viterm Kft. (röviden Viterm),  Verebély út, gázmotoros erőmű
Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése (röviden közgyűlés) – az adásvételi határozat meghozatalában dr. Dorkota Lajos mellett Cserna Gábor, dr. Ragó Pál, Szepesi Atilla és Gombos István vett tevékenyen részt
DVG Zrt. (röviden DVG): az igazgatóság elnöke az akvizíció időszakában: Koós János 
A történet 2008-ban kezdődött, a gazdasági világválság kellős közepén. Csak emlékeztetőül, a közgyűlés a következő politikai összetételben működött 2006 és 2010 között: a polgármesterrel együtt 10 fő MSZP, 11fő Fidesz, 3 fő civil, 2 fő SZDSZ. A választás éjszakáján a Fidesz megállapodott a civilekkel a közös, többségi kormányzásról, cserébe a civilek első embere, Gombos István bizottsági elnöki, majd (2007-től) kulturális tanácsnoki posztot kapott – 2010-ben pedig már a Fidesz színeiben humán ügyekért felelős alpolgármester lett –, valamint beülhettek a DVG Zrt. igazgatóság elnöki és az Innopark Kht. ügyvezetői székébe is.

Ahol bezárul egy ajtó, ott kinyílik egy másik

Az első kérdés az, mi is indíthatta el a rekordsebességgel, az ötlet első felmerülésétől a szerődéskötésig mindössze öt hónap alatt lezavart üzletrészvásárlást? Dr. Dorkota Lajos közgyűlési hozzászólása ad választ: "ez a napirendi pont soha nem került volna ide, ha nincs ez a válság, amikor eltűnik a pénz a piacról". Különösen eltűnt az Energott Kft. számára, amely a gázmotorok beruházásához több mint 7 milliárd forint hitelt vett fel 2005-től. Ebben a kényes üzleti szituációban megnyílt viszont az önkormányzat számára a hitel lehetőség, méghozzá  kötvénykibocsátás formájában – pontosan úgy, ahogy egyébként a Fidesz vezette többi nagyvárosban is.

Ennek nyomán szűk két év alatt három kötvényt bocsátott ki Dunaújváros – az alábbi ütemezésben és bontásban:

8,5 milliárd forintértékben EUR alapút
5 milliárd forint értékben HUF alapút 
2 milliárd forintértékben újra EUR alapút

Érdekes adalék, hogy az első euro alapú kötvény kibocsátását az ERSTE Bank nyerte, pedig nem is ő adta a legjobb ajánlatot, de véletlenül ő hitelezte az Építők úti erőmű beruházását is. 

A nagyvonalú befektetések és pazarló költekezés együtt vezetett 2010-ben a 21 milliárd forintos adóssághegyhez Dunaújvárosban, amit a Fidesz-kormány minden vizsgálat nélkül lecsökkentett 16,5 milliárddal 2011-ben.

Remek üzlet, messziről, ellenfényben, hunyorítva – és garancia nélkül!

De vissza az akvizícióhoz: az üzletrészvásárlások 2009. március 7-én megtörténtek, a vásárlási szándékot 2008. november 27-én nyilvánította ki az önkormányzat – igaz, ekkor a Viterm társaság pro forma még nem is létezett. Dunaújváros Önkormányzata két projekttársaság, az Energo-Hőterm Kft. és az Energo-Viterm Kft. 50-50 százalékos üzletrészét vásárolta meg, kapaszkodjunk meg, 322 százalékos árfolyamon, összesen 3,4 milliárd forintért. Megjegyezzük, hogy mindkét társaság vagyonán bankok jelzálogjoga és opciós vételi joga állt fenn – körülbelül 3,5-3,5 milliárd forintértékben. 

Aki picit is jártas a cégfelvásárlások, adósságrendezés, opciós jogok világában, annak azonnal feltűnik a "bevásárlás" különös bája, tételesen az, hogy az önkormányzat de facto projektcégekbe fektetett közpénzt: az ilyen típusú vállalkozások egyedi, meghatározott időre jönnek létre, eredményes működésüknek sokkal nagyobb a bizonytalansága – és így a kockázata is! –, mint egy bejáratott vállalkozásnak. Az akvizíció során a cégek által összeállított, 2023-ig előre vetített üzleti terv lett a kiindulási alap a cégek értékelésénél – fényesen igazolva az ősi igazságot: a papír mindent elbír!
Érdekes fejezet az üzletrész-vásárlást megelőző időszak is: 2008 októberében a polgármester felkérte a DVG-t, hogy csináltasson vagyonértékelést a két gázmotoros erőműre. A vagyonértékelés elkészítésére az MVM ERBE Zrt. kapott megbízást, november elején már el  is készült a vagyonértékelés – kizárólag az Energott Kft. által szolgáltatott adatokra támaszkodva. A vagyonértékelő a következő záradékkal látja el az általa aláírt értékelést: 

"bár a fenti adatszolgáltatások megbízhatónak látszó forrásból származnak, nem vállalunk sem garanciát, sem felelősségéget olyan adat, előrejelzés valódiságáért és pontosságáért, amelyet mások szolgáltatnak részünkre, és amelyeket a cégértékelés során felhasználtunk." 

Ezen záradék oka vélhetően az idő rövidsége, ugyanakkor azt is világossá teszi, hogy az eladó nagyon el akarja adni a portékáját, míg a vevő pedig legfeljebb a papírt használhatja – de csakis bizonyos helyeken, és kizárólag akkor, ha az megfelelő minőségű...

Innen folytatjuk.

Illéssy István

(Képeink természetesen illusztrációk)

 

 

Kommentek