Németh Zsolt korábbi felvétele

Egyre többeket izgat, ebből eredően egyre több – jellemzően egyébként elég pesszimista – felmérés is készül arról, miképpen fog kihatni a munkaerőpiacra a robotizáció.

  ○ ●  B E C S Ü L E T K A S S Z A                                                                 

Az OECD vizsgálta legutoljára a kérdést és arra következtetésre jutott: a magasan iskolázott, illetve magas hozzáadott értéket termelni képes, esetleg szociális kapcsolatokkal is bőségesen diszponálók érezhetik magukat leginkább biztonságban – vagyis nekik kell a legkevésbé félniük attól, hogy jönnek a robotok és egyúttal viszik majd az állásukat is.

Senkit sem szeretnék lenézni, végképp megsérteni, de tetszik vagy sem, az igazság az, hogy Fejér megyében a felnőtt korú lakosság 48,9 százaléka még érettségivel sem rendelkezik – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os mini-népszámlálásából.

Felértékelődik a tudás és a tudásmegosztás

Illusztráció (Fotó: HVG)

Az OECD jelentés nyomán pont egy olyan szakma képviselői vannak nyerő helyzetben, akiket Magyarországon a legkevésbé sem fizetnek és becsülnek meg.

A tanárokról, az oktatókról beszélünk.

Megszívjuk, mert a gazdaságunk az összeszerelő üzemekre épül

Németh Zsolt korábbi felvétele

A robotizáció egyértelmű vesztesei a szimpla összeszerelő üzemekre épülő, vagyis jobbára az alacsony hozzáadott értékű, egyszerűen kiváltható, mélyebb, összetettebb szaktudást nem igénylő munkákra alapozó gazdasági berendezkedésű országok.

Ilyen Szlovákia és Magyarország is. És nem kell feltétlenül a kecskeméti autógyárra mutogatni, elég, ha körbe nézünk a saját házunk táján. (Őszintén sajnálom, de sajnos térségünk legmeghatározóbb komplexumairól van/lehet szó.)

A skandinávok nem félnek

A trend Európán belül viszonylag könnyen leírható: minél északabbra megyünk, annál kevésbé kell rettegni a robotoktól, a robotizációtól.

Az Európai Bizottság felmérése szerint Norvégiában, Svédországban és Finnországban az emberek éppen ezért nem különösebben aggódnak a robotok megjelenésétől. Épp ellenkezőleg: inkább a potenciált látják a technológiai átalakulásban és higgadtan készülnek a változásokra.

Kulcs az oktatás és az átképzés

A skandináv országokban – Magyarországgal szöges ellentétben – kiváló a közoktatás és igen fejlett a szociális védőháló. Valamint rendkívül erősek a szakszervezetek, továbbá az ingyenes, magas színvonalú közoktatás mellett a munkaadók sem sajnálják a pénzt munkavállalóik szakmai képzésére, továbbképzésére. Nem csoda hát, hogy nem különösebben paráznak a változásoktól.

A magyar közoktatás – kissé sarkosan fogalmazva – jobbára az összeszerelő üzemekbe tolja a fiatalokat az iskolából. A 2010 utáni paradigmaváltás áraként tudhatjuk be, hogy a magyar szakmunkás diákok kevesebb közismereti tanóra után lépnek a nagybetűs életbe és ezzel együtt a munkaerőpiacra, mint amennyit a német szakmunkástanuló társaik a képzésbe való belépésük előtt kaptak!

Németh Zsolt korábbi felvétele

Egy szó mint száz: itt az ideje komolyan venni a kritikus szakértőket és megbecsülni a tanárokat, az oktatókat — egyúttal eljött az idő, hogy végre belássuk: nem feltétlenül helytálló az a mondás, miszerint ha él a gyár, él a város!

Hogy térségi szinten is minden rendben menjen, szükség lenne a teljesség igénye nélkül:

• a jelenlegi kudarcos közoktatásban is elhivatott, a diákok nyelvét értő oktatókra;
• érdemben képviselő, rendkívül erős szakszervezetekre;
• egyszerre proaktív és pragmatikus politikai elitre;
• hatékony, és nem pusztán csak a törvényi változásokról előadásokat gründoló kereskedelmi és iparkamarára;
• társadalmi párbeszédre;
• és egy tájékozott, kritikus közegre – emberekre, akik mernek és képesek minderről nyíltan beszélni.

+ Linkelt forráslista és ajánlott olvasnivalók a hajtás után, a byline-panel alatt.

○ ●  B E C S Ü L E T K A S S Z A   

≡ UGORJ A CÍMLAPRA!

» Ha magyar fiatal vagy és nem mész egyetemre, szinte biztosan robotizálható lesz az állásod (G7)

» A svédek nem félnek a robotoktól, inkább helyet csinálnak nekik (444)

» A választásra jogosultak 48,9 százaléka még érettségivel sem rendelkezik Fejér megyében (Castellum)

» Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije (G7)

» Érettségi nélkül a szakmunkásnak sincs jövője (G7)

○ ●  B E C S Ü L E T K A S S Z A