ICA-D: triptichonok és kísérletek - két tárlat egy időben, egy helyen

Egyszerre két, egyaránt szeretett városunkhoz kötődő bemutatóval folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) kiállításainak sora. Borgó ószövetségi témájú triptichonjai az Uitz Teremben, Kísérletek és illúziók címmel Vachter János fotói a kisteremben és a pincegalériában. Megnyitók csütörtökön – kalandra fel, mindenkit szeretettel várnak!

Figyelem, figyelem, Öcaline alliterációs bravúrja következik – két képzőművész kiállításával köszönti a közelgő kikeletet a Kortárs Kűvészeti Kintézet! Na jó, vegyünk vissza, az ICA-D-ben két új bemutatóra várják a nagyérdeműt február 22-én, csütörtökön délután-este.
A Castellum.do műhelyéhez eljuttatott kedvcsináló szerint a tárlat érdekessége, hogy

mindkét alkotó ezer szállal kötődik

szeretett városunkhoz – de lássuk máris a részleteket!
Vachter János fotográfus bemutatkozó kiállítása éppen a Kortárs Művészeti Intézetben volt a 3in1 tárlat keretén belül, 2005-ben.

Talán sors- vagy törvényszerű, hogy pályafutásának e mostani, fontos állomása is az ICA-D: csütörtökön 18 órától a kisteremben és a pincegalériában lesz látható a

Kísérletek és illúziók

című tárlat Vachter János fotográfiáiból. A kiállítás anyagát Széplaky Gerda filozófus, esztéta ajánlja a megnyitó vendégeinek figyelmébe – a tárlathoz András László írt ajánlót; íme:
"Egy vegyész ismerősöm mesélte, hogy elkezdte feldolgozni a világ valamennyi dokumentált kémiai kísérletének az adatait. Az derült ki belőle, hogy nagyon magas azoknak a kísérleteknek a száma, amelyeket szobahőmérsékleten (ne kelljen se fűteni, se hűteni), normál lombikméretben (ne kelljenek különleges edények, nagy mennyiségek vagy épp ellenkezőleg) végeztek, és 8 óra alatt befejeződtek (hogy egy munkanap alatt el lehessen végezni). Érdemes ezt összevetni a természetben zajló folyamatokkal – vajon mekkora részük ilyen? A helyzet az, hogy a kérdésfeltevésünkkel többnyire eleve redukáljuk a lehetséges válaszokat.
Van egy másik kísérlet is, Thomas Parnell, a Qensland Egyetem professzora kezdte 1927-ben. Arra volt kíváncsi, szobahőmérsékleten folyékony-e a szurok? Szurkot olvasztott hát, majd három évig hűlni hagyta, aztán berakta egy tölcsérbe. Az első csepp nyolc év múlva esett le. A második kilenc évvel később. Amikor a harmadik csepp leesett, Parnell már halott volt.
Na de hogy jön ez ide? Úgy, hogy ha bármit kiemelünk a megszokott kontextusából, ahol szinte észre sem vesszük a létezését, ha méretét növeljük, csökkentjük, ha elforgatjuk, vagy éppenséggel máshonnan nézzük meg, mint ahogyan azt megszoktuk, akkor nem elkerülhető, hogy rácsodálkozzunk. Illetve egy módon kerülhető el, ha azt mondjuk: mi ez a marhaság? De ha hagyjuk, hogy elkezdjenek nyugtalanítani vagy meglepni, gyanakodásra vagy éppen mosolyra késztetni a hétköznapi kontextusukból kiragadott tárgyak, akkor megtörténik velünk a csoda. Semmi különös, semmi új, csupán az, ami azóta, hogy valaki elkezdett rajzolni a barlang falára, rendre megtörténik. Azzal, aki hagyja."

Az Uitz Teremben a Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, Borgó mutatkozik be

ószövetségi témájú triptichonjaival 

– a kiállítás anyagát a tárlat kurátora, Faludy Judit művészettörténész ajánlja a vendégek figyelmébe a 18.30-kor kezdődő megnyitón; az eseményen közreműködik Gyukics Gábor költő, műfordító és Dóra Attila klarinétművész. Faludy Judit előzetes méltatásában így csinál kedvet a hosszú éveken át városukban élt és alkotott erdélyi művész kollekciójához:
"…Borgó pop-artban, metafizikus művészetben gyökerező egyéni, néha túlzott szimmetriával kidolgozott triptichonjainak világa kevéssé fejthető meg a megszokott szimbólumkészlet használatával. Hasonló gondolkozásmódot sokkal inkább a magyar nyelvi humorban találhatunk, vagy kereshetünk hozzá analógiát pszichológiai értelmezéseken keresztül. Nyelvöltögető tornyai, óriásira növesztett leveses kanalai, serpenyői, bábokra, mechanikus figurákra, forgó, pörgő lényekre korlátozódó festői világa Hieronymus Bosch-éval rokoníthatók. Tiszta színei, éles kontúrozásai ugyanakkor gyermeki álomvilágot juttatnak eszünkbe. Eltorzított, karikaturisztikus formakincse a vaskos, bukolikus népi humort, Bocaccio történeteit idézik…"
A két kiállítás március 24-ig látható az ICA-D összes termeiben – vasárnapok és ünnepnapok kivételével naponta 10-től 18 óráig; a belépés díjtalan!

Szellemi kalandokra fel – irány az ICA-D!

(Illusztrációk: Kortárs Művészeti Intézet – ICA-D)