Gazdaság: az állam rárepült az ISD Dunaferr tulajdonlására, de a cégcsoport nem eladó

Az országos híradások többségében fél mondat, a 444.hu-n egy közcím és egy bekezdés, nálunk persze vezető hír: az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt számolt be éves munkájáról Seszták Miklós fejlesztési miniszter, és a kérdések között szerepelt az ISD Dunaferr Zrt. tulajdonjogának témája is. Katt után a miniszteri válasz – néhány bennfentes kommentárral!

Hűséges olvasónk, K. szúrta ki a 444.hu miniszteri beszámolót összegző cikkéből a Dunaferr – és így városunk – jövőjét is alapjaiban befolyásoló témát: az orosz-ukrán tulajdonosi háttérrel működő cégcsoport is szóba került a fejlesztési miniszter évi rendes beszámolójában az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt.

Forró téma - pláne mifelénk!

Az országos hírportál összegzése szerint megvenné az állam a Dunaferrt, ha adnák – Seszták Miklós a jobbikos Volner János kérdésére árulta el, hogy az állam (azaz az Orbán-kormány, még pontosabban te, meg én, drága böngésző, a mi adóforintjainkból pakolja össze a vételárat a kedves vevő) megásárolná a Dunaferr egy részét, vagy akár az egészet is, de a cégcsoport nem eladó. "Az ukrán-orosz tulajdonosok esetében még az sem teljesen világos, hogy mikor kivel lehet tárgyalni erről." – írja Seszták minisztert idézve a 444.hu

"Rárepültek a fiúk, de nagyon keményen"

Természetesen helyben is igyekeztünk tájékozódni a kormányzati akvizíciós kísérletekről, és több bennfentes forrás is állítja, hogy már évekkel ezelőtt felmerült, az elmúlt időszakban folyamatosan erősödött a kormányzati szándék a Dunaferr megvásárlására (a cégcsoport a város, mi több, az egész térség legnagyobb foglalkoztatója mindmáig, emellett a hazai acélipar egyetlen megmaradt bázisa). Több informátorunk kiemelte, hogy a "bevásárlás" valójában a 2005-ben lezárt privatizáviós folyamat visszafordítása lenne – a Dunaferr részben vagy egészben újból állami kézbe kerülne. Vagy legalábbis kormányközeli kezekbe, nyomatékosította egy, a cégcsoport belső viszonyait jól ismerő, de érthető okból neve elhallgatását kérő informátorunk:

– Évek óta megy a huzavona, és az utóbbi fél-egy évben rárepültek a fiúk, de nagyon keményen. A történetben ugyanis van egy csavar, az uniós előírások szerint az államnak nem lehet beleszólása az acélpiaci folyamatokba, vagyis a bevásárlás valójában tulajdonosváltást jelentene – azt meg nem nehéz kitalálni, melyik körből kerülhetnek ki az új gazdák.

Forrásaink szerint a kormányzati szerepvállalás elsősorban három területre összpontosított: az energetikáért felelős ISD Power akvizíciója kapcsán újból is újból fölmerült dr. Dorkota Lajos neve – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal első emberét egyik forrásunk egyenesen "a bevásárlás ötletgazdája" frázissal illette.

Nem mindegy, Paks küszöbén kihez kerül a kasszakulcs

A másik terület a hengermű, a harmadik a kereskedelem, ez utóbbi kettőt a közelgő Paks II. beruházás kapcsán emelték ki a cégcsoport működésére rálátó forrásaink. A vasmű ugyanis az orosz pénzből megvalósuló állami beruházás fontos beszállítója lehet (illetve borítékolhatóan: lesz is), és

nagyon nem mindegy, kinél van a kasszakulcs

a megrendelések teljesülésekor.

Több forrásunk egybehangzó állítása szerint ugyanakkor ezzel az eshetőséggel a kormányzati vonalnál csak egy kör számol még jobban és pontosabban: éppen az ISD Dunaferr jelenlegi tulajdonosi csoportja. Egy informátorunk keresetlen nyíltsággal fogalmazott:

"Paksból mindenki szakítani akar, aki él és mozog – és persze Putyinék sem adják ki a kezükből az aranytojást tojó tyúkot..."

(Köszi, K.; a 444.hu teljes cikkét itt olvashatjátok!)