Kiemelt ügy: a zsaruk sajtósai legyenek pragmatikusak, gyorsak és hatékonyak – online!

Dávid • 2017. július 13. 17:11 • Közélet 0 0

Miközben a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság okostelefonokra tervezett applikációjának megújulásáról, a nyilvánosság minden eddiginél hatékonyabb és gyorsabb tájékoztatásáról, valamint az újságírók munkájának megkönnyítéséről szól, addig a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya (in concreto: Kiss Z. Edward rendőr őrnagy) így nyugtázza a rendőrség szerkesztőségünk által bírált kommunikációs teljesítményét: „Amennyiben kívánja, panaszát a főkapitányság Hivatalának továbbítom és a törvény által előírt 20 munkanapon belül azt elbírálják.”

Jól láthatóan sem a zsaruk sajtósainak, sem néhány kukacoskodó hozzászólónak nem sikerült tisztán látnia a korábban hasábjainkon pedzegetett problémát a rendőrség külső kommunikációjával kapcsolatosan.

Fussunk hát neki még egyszer!  

Városunkban napjainkban lényegében semmi sem történhet úgy, hogy annak végül ne legyen valamiféle lenyomata például híroldalunk közéleti helyzetjelentő felületén, a Vészhelyzet Dunaújváros (VéD) oldalán. Sőt, az imént említett fórumot éppen azért találtuk ki annak idején, hogy olvasóközösségünk saját beszámolóikkal, tapasztalataikkal, helyszíni fotóikkal rukkoljanak ki a nyilvánosság terepén annak érdekében, városunk rendkívüli eseményeiről, akut problémáiról, közéleti anomáliájáról minél gyorsabban és minél többen értesülhessenek – lehetőséget biztosítva továbbá a regisztrált böngészők számára egyedi észrevételeik, többletinformációjuk, véleményük, kritikájuk, javaslataik megfogalmazására a felületen kipattintott üggyel/témával/esettel összefüggésben. 

Tudniillik a webes hírújságok újságírói a hagyományos firkászokkal ellentétben olvasóikra nem pusztán passzív befogadóként tekintenek. Épp ellenkezőleg: erőszeretettel vonják be olvasóikat a tartalomgyártási folyamatokba. Mi esetünkben a VéD pontosan ezt a célt szolgálja: a Vészhelyzet Dunaújváros (VéD) néven ismert Facebook-csoport a Castellum követőinek hagyományos értelemben vett olvasói leveleik és jelzéseik nyilvános lelőhelyeként definiálható; és a közös tudásmegosztáson alapul – optimális esetben konstruktív párbeszéddel, együttgondolkodással megpettyezve. Utóbbin még azért van mit csiszolni a dunaújvárosi netpolgároknak, de az aktív webes jelenléttel nincs gond; nap mint nap számos eset/baj/észrevétel manifesztálódik közösségi platformunkon. 

Ebből fakadóan ha olvasóink a zsaruk, a lánglovagok vagy éppen a mentők munkatársainak jelentős mozgolódását tapasztalják valahol, azt gyorsan megosztják a VéD táborával. 

 

Az emberek alapvetően kíváncsiak - és érintettek

Egészen egyszerűen mindenkit érdekel, mi történik körülette. Ezért aztán böngészőink nyomban a következő kérdéseket feszegetik egy rendkívüli esemény helyzetjelentését követően: 

  • mi történt? 
  • kivel történt? 
  • hogyan, miért történt? 

 

Szerkesztőségünket pedig arra sarkallják, minél hamarabb érdemi, lehetőleg megbízható forrásból származó válaszokkal szolgáljon a fenti kérdésekre. 

  • Van az a helyzet, amikor csak az eset tényét tudjuk megerősíteni lapunk hasábjain hivatalos forrásból.
     
  • Máskor pedig többletinformációval rendelkezünk az ügyre rálátó, bennfentes (adott esetben nevük, pozíciójuk elhallgatását, ezáltal forrásvédelmet kérve) informátoraink információi nyomán. 
     
  • És arra is akad példa, amikor egy várost lázban tartó ügyről mélyen hallgatnak az illetékesek. Egy szó nem sok, ennyit sem kívánnak közölni – megnehezítve, extrémebb esetben konkrétan ellehetetlenítve ezzel munkánkat, és ezzel együtt akaratlanul is teret, lehetőséget teremtve a kommentelők alkalmanként erőteljesen eltorzított, felnagyított, félinformációkra alapozott, valóságtartalmát nem vagy csak nagyon nehezen ellenőrizhető magyarázatainak.  


Követendő példák is akadnak 

A Dunaújvárosi Mentőállomás alapembere, Reszegi Imre például sok esetben már akkor érdemi információkkal szolgál redakciónknak, amikor még tudomást sem szereztünk arról, amiről épp tájékoztatni szeretne minket. Tudja, csupán csak percek, netán órák kérdése, hogy érdeklődő/helyzetjelentő posztok hada élesedjen az adott történéssel kapcsolatosan például a VéD felületén. A helyi mentők vezetője a nagy közösségi hálón rendre rögzülő posztokat és hozzászólásokat látva felismerte, célszerűbb minél gyorsabban biztos talapzaton álló infókkal szolgálni az embereknek.

De a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószolgálatának munkája is követendő példaként szolgálhat a zsaruk kommunikációs munkatársainak. Ahogy korábban írtam, a lánglovagok elkötelezettek a sajtó minél gyorsabb tájékoztatásában. Ugyan nem állítom, minden egyes riasztásról hírt adnak, de gyorsjelentéseikben (alkalmanként mindössze 30-50 perccel a vonulást követően!) rendre összefoglalják, hol és mit csinálnak éppen a tűzoltók. Így egy tűzeset kapcsán meglehetősen gyorsan hivatalos forrásból származó információnkhoz juthatunk. 

Farkas-Bozsik Gábor, megyei katasztrófavédelmi szóvivő érdeklődésünkre összefoglalta munkájának főbb kritériumait, céljait – küldeményét mindenféle változtatás nélkül, betűhíven közlöm alább: 

Kedves Dávid!


Olvastam az írást, örülök, hogy észrevehető, értékelhető az a munka amit a sajtó tájékoztatásába fektetek. Véleményem szerint az újságírók és rajtuk, rajtatok keresztül az állampolgárok tájékoztatásánál a két legfontosabb tényező a gyorsaság és a hitelesség. Egyik sem előzheti meg a másikat, hiszen bármennyire is szeretnék perceken belül infókat szolgáltatni, ha azok még nem pontosak, nem ellenőriztem vissza a tartalmukat. A káresetek, veszélyhelyzetek kommunikálása mellett nagyon fontos feladatunk a megelőzés, ezen belül az emberek felkészítése a különböző veszélyhelyzetekre. Ezt a kiemelt faladatunkat szintén csak akkor tudjuk kellő hatékonysággal végezni, ha jól működő, az újságírók és a szóvivő között oda-vissza ható kapcsolat működik.

Farkas-Bozsik Gábor tűzoltó alezredes,
Fejér megyei katasztrófavédelmi szóvivő

 

Nem reménytelen a küzdelem

Az ügyek és értékek mellett elkötelezett francia-skandináv újságírási modellt kultiválva hírportálunk és médiaműhelyünk több fronton, a nyilvánosság terepén éppúgy, mint a háttérben azon fáradozik, a zsaruk sajtósai legyenek végre még pragmatikusabbak, még gyorsabbak és hatékonyabbak – online! 

Butaság lenne azt gondolni, a zsaruktól olyan dolgot várunk el, ami teljesíthetetlen. Egyfelől mint láthattuk, akadnak pozitív, követendő példák helyben és a megyében egyaránt, másfelől pedig a rendőrség szóvivőitől sem áll ám nagyon távol a gyorsjelentések fogalma.
Közúti balesetekről például – ahogy a lánglovagok a tűzesetek kapcsán – a rendőrök sajtósai is online tudósítanak. Tájékoztatnak arról, mikor, hol, milyen jellegű baleset történt; gyorsjelentésükben arról is szólnak, félpályás vagy teljes útzárral kalkulálhatnak-e a közlekedők a baleset helyszínén a helyszíni szemle, majd az azt követő műszaki mentés ideje alatt. Miután véget ért a helyszínelés és a műszaki mentés, újabb gyorsjelentésben közlik a baleset elsődleges információit és azt, feloldották a félpályás/teljes útzárat, a közlekedés újra zavartalanul haladhat az ominózus útszakaszon. 


Ráadásul a zsaruknak jól láthatóan igenis érdekük, hogy a nyilvánosság különböző színterein/platformjain ügyesen mocorogjanak.

  • A rendőrök mindennapi munkáiról életszagú riportokat olvashatunk a Zsaru néven futó print magazinjukban, aminek szerzeményeit egyébként a rendőrség hivatalos weboldalára, a police.hu felületére is rendre átemelnek. 
  • Illetve az ORFK sajtóosztályán is vannak olyanok, akik nagyon is értik a (poszt)modern kor szavait. Az ORFK 2016 áprilisában regisztrált a Twitterre, a zsaruk tweetjeit közel kétezren követik. 

 

Mindent összevetve: egyáltalán nem reménytelen tehát, hogy a zsaruk sajtósai pragmatikusak, gyorsak és hatékonyak – egyszóval: online legyenek! 

 

Föld hívja a zsaruk sajtósait – hahó, itt vagyunk! 

Egyfelől Kiss Z. Edward, az FMRFK szóvivőjének műhelyünknek megküldött reflexiója, valamint a Vezess.hu tematikus portál egyik szakújságírójának nagyot futott kálváriája nyomán elég egyértelműen kirajzolódni látszik a helyzetkép: a zsaruk sajtósainak nagyjából annyi közük van a valósághoz, mint Németh Szilárdnak a Magyar Tudományos Akadémiához.


A Vezess.hu zsurnalisztája, Erdős Norti előbb egy magyar kamionos panaszát pendítette meg a tematikus portál hasábjain, majd a történet leginkább érintettjével, jelesül a zsarukkal próbálta tisztázni a dolgot – mutatom

Durván egy héttel ezelőtt kaptunk egy videót olvasónktól, amit egy magyar kamionos készített, a következő kommentárral:

“A magyar autópályán a kamionok megengedett legnagyobb sebessége 80 km/óra, arról nem is beszélve, hogy 6-22 óra között előzniük is tilos. Számos külföldi kamionos erre magasról tesz, és a rendőrség nem lép ellene semmit” – vélekedett a videó készítője.
Ezek után levélben megkerestem a másik felet is, azaz a magyar rendőrséget, bízva benne, hogy a vádak alaptalanok, és nem csak a traffizás vagy az ittas vezetők kiszűrése a fő feladata rendőreinknek. Feltettem az ORFK-nak néhány kérdést, amik megválaszolásával tisztázhatták volna a feltevést, miszerint nem foglalkoznak a szabálytalan külföldi tehergépjármű-vezetőkkel.

– A rendőrség munkatársai mennyi külföldi kamiont állítottak meg idén (és mennyit 2016-ban) igazoltatás és/vagy szabálysértés miatt a magyar autópályákon?

– Melyek voltak a legjellemzőbb szabálysértések, amiért külföldi kamionokat meg kellett állítaniuk?

– Összesen mennyi bírságot szabtak ki idén és 2016-ban külföldi kamionosoknak a hazai autópályákon?

Erre jött a válasz, amiből kiderül, hogy én vagyok a hülye, nem is kicsit, hiszen olyan, hogy “kamion” vagy “kamionos” nem is létezik, és a magyar rendőrség még hírből sem ismeri ezt a kifejezést, így nem tudják, hogy mire gondolok.

“Az Ön által említett „kamion” járműkategóriát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet nem ismeri. Továbbá a rendőrség arra vonatkozóan sem gyűjt statisztikai adatokat, hogy az intézkedés milyen jellegű közúton (pl. autópályán vagy autóúton) történt.”

“Amennyiben a fent hivatkozott rendelet alapján ismert járműkategóriák valamelyikére vonatkozóan kér adatokat, kérjük, küldjön annak megfelelően egy új megkeresést.”

DE SEBAJ, AKKOR MOST PICIT SEGÍTEK:

A “kamion” egy főnév,  olyan nyergesvontatót vagy tehergépjárművet jelent, amely nagy mennyiségű kereskedelmi árut szállít közúton. Jellemzője a vontatóról lekapcsolható vontatmány, vagy a billenőplató. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a “kamiont” tehergépkocsiként említi. (via

A fentiek fényében talán tényleg nem túlzás azt kérni a zsaruk kommunikációs munkatársaitól, pukkasszák már ki azt a buborékot, amiben a valóságtól messze elrugaszkodva jelen pillanatban is lebegnek valahol egy párhuzamos világban. Amíg azonban nem válnak pragmatikussá, vagyis valóságközelivé és gyakorlatiassá, addig senkinek sem javaslom, autóba pattanjon egy rendőrségi szóvivő mellé. 

 

Kevésbé vicces, de legalább szignifikáns az FMRFK egyik szóvivőjének az a reflexiója, amit azután küldött nekem, miután másodszor is(!) felajánlottam segítségemet, közreműködésemet, valamint rávilágítottam néhány problémára munkájukkal kapcsolatosan. Levelem egészétől most megkíméllek titeket, de átemelek belőle néhány részletet: 


1. Ezt az egyetlen mondatot nem másnap 22 óra 17 perckor kellett volna a Castellumnak megküldeni, hanem az eset után 30-90 perccel! És nem csak egy szerkesztőségnek, hanem minden szereplőnek! Akár egy tweet által. 

2. A napi küldeményeitek (police.hu oldalon) finoman fogalmazva is bajos. Álljon itt egy példa: körözött fickót kaptok el, majd oda írjátok semmitmondóan: szabálysértés írható a számlájára. Oké. De mit takar ez pontosan? Mikor és hol követte el szabálysértést? És egyáltalán: mióta áll körözés alatt a deviáns figura? Ne hülyéskedjünk már! Hát pont a leglényegesebb motívumok hiányoznak a beszámolóitokból. Értem én, hogy nektek az a lényeg: a médiában jelenjen meg, elkaptunk egy körözött embert. El is éritek, mert én magam is megírom. De könyörgöm, lényeges infók híján semmit sem ér a PR - épp ellenkezőleg: kontarproduktív. 

Nagyon szívesen segítek, közreműködök, együttműködök veletek annak érdekében, minden gördülékenyen menjen. És máskor ne kelljen ilyeneket karcolnom a Castellum hasábjain. 

Telefonon ugyan nem mindig vagyok elérhető, Facebookon azonban szinte non-stop. Üljünk le egyszer, beszéljünk erről. Nyitott vagyok és konstruktív. Csak történjen már végre valami előrelépés a rendőrség külső kommunikációját illetően!  Olyasmi, ami minden félnek egyaránt kedvez. Nekünk is, nektek is, az olvasóknak is. 

Erre vonatkozólag ezt a választ kaptam néhány óra elteltével: 

„Amennyiben kívánja, panaszát a főkapitányság Hivatalának továbbítom és a törvény által előírt 20 munkanapon belül azt elbírálják.” 

Aha. Oké. Jó. Köszi! Amíg ti házon belül kisakkozzátok, ki is felel valójában a rendőrség külső kommunikációjáért, addig – a poén kedvéért, összevetésképp - álljon itt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtóosztályának viszonylag friss közleménye: 

Megújult a VÉSZ, a katasztrófavédelem ingyenes veszélyhelyzeti alkalmazása 

2017. július 11. 15:42

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság július 10-én elindította a Veszélyhelyzeti Értesítési Szolgáltatás (VÉSZ) minden részletében újragondolt, még színesebb változatát. Az infotechnológia fejlődését követő okosalkalmazással sajtótájékoztatón ismerkedhettek a média képviselői.


Az elmúlt hónapok munkájának köszönhetően a katasztrófavédelem VÉSZ okosalkalmazása megújult külsővel és még több lehetőséggel áll a régi és az új felhasználók rendelkezésére.
 
Az előző applikációhoz képest komoly újítás, hogy a híreket frissíteni lehet, így az elhúzódó eseményekről készített tudósítások sokkal áttekinthetőbbé, könnyebben nyomon követhetővé válnak. Lehetőség lesz az egyes híreket másokkal megosztani, így azok a családtagok, barátok és ismerősök is értesülhetnek a fontosabb eseményekről, akik nem felhasználói a VÉSZ alkalmazásnak. Várhatóan elsősorban az újságírók munkáját könnyíti majd meg, hogy a tűzoltói beavatkozást igénylő eseményeket az eddiginél többféle kategóriába lehet sorolni. Szintén újdonság, hogy külön aloldalon jelennek meg a meteorológiai riasztásokról szóló hírek, így a felhasználó az alkalmazás többi részétől függetlenül eldöntheti, kíván-e értesülni a veszélyes időjárási jelenségekről. A katasztrófavédelem és a Terrorelhárítási Központ együttműködése alapján az alkalmazás révén a lakosság azonnal értesülhet a TEK hasznos közlendőiről, biztonságot érintő információkról, esetleges veszélyhelyzetekről. Mindemellett új külsőt is kapott, a szó szoros értelmében színesebb lett az applikáció, ami a látvány mellett a könnyebb eligazodást is segíti.
 
A megújult alkalmazás Androidon a 4.0 operációs rendszertől, iOS operációs rendszerű  okostelefonokon  pedig 9.0-tól, valamint táblagépeken érhető el. 2017. július 10-től a korábbi verzióra már nem érkeznek új hírek. Azokon a készülékeken, amelyeken már fut a VÉSZ korábbi változata, frissítés szükséges. A megújult alkalmazás VÉSZ néven található meg a Google Play, illetve az Apple Store áruházban, és díjmentesen tölthető le azon készülékekre is, amelyekre ezidáig még nem telepítették az applikáció korábbi verzióját. Az alkalmazás az Android-os készülékeken már most elérhető, az iOS operációs rendszerű telefonokra a napokban lehet majd letölteni.

#fényévtávolság + 20 nap

Facebook | E-mail | Cikkek | Ask.fm
 

Segítenél? Bízunk benned!

Szeretnénk minél többször minél karcosabb, tartalmasabb, okosabb, hasznosabb cikkeket írni, ám hozzájárulásod és pénz nélkül nem megy!

 

Hogyan tudom támogatni a munkátokat?
Eddig mennyien és mennyivel támogatták portálotokat? 
A válaszokért katt/bökj ide!

Kommentek