Felbőgtek a szirénák: műszaki probléma miatt szólalt meg a lakossági riasztórendszer
Technikai anomália miatt szólalt meg városunkban nem sokkal ezelőtt a lakossági riasztórendszer, vagyis a MoLaRi. A szirénák felbúgtak, az emberek bepánikoltak. De mi történt és egyáltalán: mi a teendőnk, ha tényleg nagy a baj?
Ilyen még talán nem is volt városunk történetében: felbúgtak a vészjelző szirénák 19 óra 40 perckor - a rendkívüli eset tanúbizonyságaként álljon itt egy hűséges olvasónk, Nagy Zsolt hangképes jelentése:
Hiába vártunk azonban hivatalos közleményt és/vagy magyarázatot a szirénák felharsogását követően, nem kaptunk. Így hát nyomban a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjéhez, Farkas-Bozsik Gáborhoz fordultam.
Úgy tűnik, a rendszer üzemeltetéséért felelős kompánia is értetlenül áll a riasztás előtt; a szóvivő a Castellum.do érdeklődésére elmondta, működik egy naplózó szoftverük, amely minden egyes riasztást gondosan rögzít, ám a ma esti attrakciónak nyoma sincs. Ez evidensen azt is jelenti, sem a megyei katasztrófavédelmi műveletirányítás központjából, sem az országos főparancsnokságból nem adtak ki vészjelzést – a riasztórendszer műszaki meghibásodás végett lépett működésbe.
A katvéd 21 óra 18 perckor adott ki hivatalos közleményt a 19.30 és 19.45 közötti történésekre reflektálva
Még jó, hogy a szirénák elhalkulását követően az egyik önkormányzati harsonánál dolgozó kollégámmal együtt telefont ragadtunk, s megkérdeztük a riasztó és tájékoztató (!!4!) rendszert üzemeltető kompániának szóvivőjétől, most akkor szedjük a sátorfánkat vagy nyugtassuk az egyébként totálisan bepánikolt olvasóinkat.
Nem szeretnék most belegondolni abba, mi lett volna, ha véletlen valamiért nem érjük el az egyébként mindig segítőkész Farkas-Bozsik Gábor katasztrófavédelmi szóvivőt. Mivel mindkettőnket soron kívül és készségesen tájékoztatott, így nem 21 óra 18 perckor, az ominózus eset után - optimista becslések szerint is - 90-100 perccel egy kétmondatos közleményből kellett megtudnotok: nem történt semmi különös, csak egy kis műszaki anomália idézte elő jóformán sacc per kábé 50 ezer ember rémálmát.
Mindegy is, ne foglalkozunk ilyen lényegtelen mellékszálakkal, álljon hát itt szépen a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kommünikéje – íme a hivatalos megnyugtatás:
Azt már tényleg csak halkan jegyzem meg, ha a 444-hez hasonlóan más meghatározó orgánumok is átveszik tőlem/tőlünk a hírt, nem pusztán kereshetik, de magyarázhatják is a rendszer hibáját a katasztrófavédelem munkatársai.
A rendszer, ami egyszerre riaszt és tájékoztat
A nyitóképünkön is látható szirénákból összesen 33 darab van város különböző részein jobbára társasházak tetején – ezek megszólalása váltotta ki ma este a riadalmat mindannyiunknál. A 33 darab sziréna két funkciót képes ellátni: egyfelől hangjelzéssel riaszt, másfelől hangosbemondó üzemmódra kapcsolva érdemi információkat szolgáltat és utasításokat is közöl. Utóbbiakat vélhetően egy katasztrófavédelmi szakember abszolválná az adott katasztrófahelyzetben, s ekkor és így tudnánk arról is, mi a lakosság azonnali teendője.
"Lehet olyan eset, hogy semmi mást nem kell tenni, csak az épület zárt terében maradni, ajtót, ablakot bezárni, ugyanakkor előfordulhat olyan eset is, amikor el kell hagyni az épületet és meghatározott helyre vonulni, ahonnan a katasztrófavédelem szállíttatja el a lakosokat egy biztonságos helyre. A fentiekből is kiderül, hogy a riasztó végpont (sziréna) telepítése a lakosság védelmének egyik jelentős eleme." - írják az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.
Részlet az önkormányzat lakossági tájékoztatójából
"A riasztó végpontok telepítése (egzakt módszerekkel kidolgozott) akusztikai tervek alapján történik. Az adott település akusztikai felmérését követően a katasztrófavédelem által megbízott mérnökcsoport határozza meg a riasztó végpontok helyét. A kritériumok között szerepel a költséghatékonyság (szükséges és elégséges berendezés telepítése), illetve az elsődlegesen állami, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon történő telepítés. Tekintettel arra, hogy a végpontok (országosan) egységes teljesítményűek és a védelmi követelmények alapján az átlagos háttérzajnál "hangosabban" kell a berendezéseknek megszólalnia, így előfordulhatnak olyan esetek, hogy az adott területen nem lehet megoldani kizárólag állami, önkormányzati területek igénybevételével a telepítést, így (jogszabályi felhatalmazás alapján) magántulajdonú ingatlanon is elhelyezhetik a védelmi eszközöket. Azonban, akár állami, önkormányzati épületen, akár máshol helyezik el a riasztó eszközt (szirénát) az adott területen, a lakosságnak minden esetben ugyanolyan „hangosan” kell hallania a vészjelzéseket és a követendő magatartási szabályokat, tehát gyakorlatilag azt, hogy mit kell tenniük. Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztó rendszer végpontjaival kapcsolatos minden költség a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli. Továbbá a végpontok kiépítésekor minden esetben (az érvényben lévő szabványoknak megfelelő) statikai, érintés- és villámvédelmi felmérés történik." - áll feketén és fehéren a katasztrófavédelem weboldalán.
A katasztrófavédelmi riasztórendszert elsősorban a veszélyes üzemek környékére telepítették. Jelenleg 576 lakossági riasztó és tájékoztató, illetve 360 úgynevezett monitoring végpont gondoskodik mintegy 440 ezer ember biztonságáról országszerte. Fontos azonban megjegyezni, a MoLaRi rendszert nem a üzemi létesítmények jelentette fokozottabb veszélyeztetettség miatt építették ki, hanem a magasabb szintű üzemi felügyelet biztosítása, valamint a lakosság biztonsága érdekében. Működése viszonylag egyszerűen leírható: mérőszondák figyelik a veszélyes anyagok koncentrációját a levegőben. Ha gáz van, akkor a mi esetünkben például két helyről riaszthatnak minket:
1. a megyei katasztrófavédelmi műveletirányítási központjából
2. és/vagy az országos főparancsnokság bázisából.
(Farkas-Bozsik Gábor megyei katasztrófavédelmi szóvivő nyomatékosította lapunknak: ma este egyik helyről sem kezdeményeztek riadót Dunaújváros viszonylatában. Sőt, elmondása szerint a rendszer tevékenységét naplózó szoftverük sem rögíztette a ma esti vészjelzést.)
Kockázatos tevékenységek közvetlen közelében
Dunaújváros az ország egyik legjelentősebb iparvárosa – jellegéből fakadóan potenciálisan az egyik legveszélyesebb is. Az önkormányzat hivatalos honlapján fellelt dokumentumban egészen pontosan 4 veszélyes tevékenységet említenek, ami miatt indokolt volt 2011-ben egy ilyen korszerű riasztó és tájékoztató rendszert kiépíteni szeretett városunkban is – betűhív közlés következik a félreértések elkerülése érdekében:
Részlet az önkormányzat lakossági tájékoztatójából
1. Az ISD Power Kft. tevékenysége: az ISD Dunaferr társaságcsoport energiahordozókkal és energiaszolgáltatásokkal való ellátása, fő veszélyt a kohó- illetve kamragáz fogadása, tárolása, helyi felhasználók részére történő szállítása jelenti.
2. Az ISD Kokszoló Kft. tevékenysége: fekete kőszénből különböző frakciójú kokszok előállítása és a melléktermékek tisztítása, értékesítése, fő veszélyt a kamragáz előállítása, szállítása, illetve benzol kinyerése, tárolása és szállítása jelenti.
3. A Linde Gáz Magyarország Zrt. tevékenysége: mélyhűtött cseppfolyós oxigén előállítása, tárolása, zárt technológiai rendszerben palack, illetve közúti tankautók töltése és forgalmazása, továbbá egyéb ipari gázok tárolása és forgalmazása.
4. A Hankook Tire Magyarország Kft. tevékenysége: radiál gumiabroncsok gyártása.
Nyomatékosítom, a fenti 4 pontban foglaltakat nem egy neve elhallgatását kérő bennfentes forrásom vázolta, hanem egy nyilvánosan elérhető, minden böngésző számára szabadon hozzáférhető hivatalos dokumentumból idéztem, mégpedig betűhíven.
A dunaújvárosi ipari létesítményekre nálam lényegesen jobban rálátó forrásaim még a papírgyári komplexum egyes egységeinek tevékenységét is ide sorolják. Én ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem vagyok hivatott itt és most a jelenleg rendelkezéseimre álló információk és forrásanyagok tükrében. S egyúttal javaslom, kezeljük fenntartásokkal a következő napokban egészen biztosan ismételten szájról szájra terjedő infókat a különböző létesítmények veszélyeztetettségi szintjét, fokát illetően. Mi több: talán szerencsésebb lenne mindannyiuknak arra összpontosítani, mit is kellene tennünk abban az esetben, ha egyszer netán nem a technika ördöge „tréfál” meg minket a szirénák harsogásával.
De mit tegyünk, ha egyszer tényleg beüt a krach?
Közeli és távolabbi ismerőseim elmondásai nyomán, valamint olvasóink facebookos megnyilvánulásaiból egyértelműen kirajzolódik a kép: hiába éljük mindennapjainkat az ország egyik legjelentősebb iparvárosában, így több felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal operáló létesítmények közvetlen szomszédságában, fogalmunk sincs arról, mit kellene tennünk akkor, ha egyszer tényleg beütne a krach. Nem áll szándékomban még egy pillanat erejéig sem elbagatellizálni a dolgot, de kétségtelen: lenne ajvé is meg córesz is. Éppen ezért korábban több olvasóm is felkeresett, s jelezte, tök jó lenne körbejárnom a kérdést. Mindenkinek azt ígértem, egyszer mindenképpen karcolok valami érdemit a témáról. Elérkezett az idő, lássuk hát, mit is tehetünk egy esetleges katasztrófahelyzetben.
Először is: megpörgetni a Google keresőmotorját
Tapasztalataim szerint sokan kritizálják a katasztrófavédelmet, még többen fikázzák az önkormányzatot azért, mert nem hajlandóak végre egyszer, s mindenkorra kiállni, jól elmagyarázni, mit is kell valójában tenni, ha tényleg és tagadhatatlanul nagy a baj. Ám a helyzet az, a labda az ő térfelükön pattog: egy közérthető, minden elemében releváns pakkot összeállítottak nekünk ugyanis az illetékesek egy csinos PDF-állomány formájában – a dokumentumot a címéből kikövetkeztetve valamikor 2013-ban publikálhatták. Csak hát ugye fel is kell azt fedezni valahol a webes rengetegben, kiváltképp az önkormányzat hivatalos honlapjának jól eldugott bugyrában. Spongyát rá! Most itt vagyok én meg a Castellum, aki és ami megpróbálja nektek összerántani a vészhelyzeti akciótervet. Ugyanakkor azt már most előre bocsátom, az én summázatom nem helyettesítheti azt a 11 oldalas tájékoztató kiadványt, amiből magam is szemléztem!
7 dolgot kellett volna kapásból megtennünk a vészjelzések után
Amikor azok a fránya szirénák megszólaltak szerdán 19.30 és 19.45 között, valamennyien otthonunkban tartózkodtunk. A szirénák felbömbölésekkor nyilvánvalóan nem tudtuk és nem is tudhattuk, csupán csak egy műszaki galiba zavarta meg a nyugodt esténket, nem pedig egy komoly üzemi baleset. Így hát most emlékezzünk vissza, mit is tettünk a vészjelzést követően!
Megvan? Oké.
Most pedig nézzük, mit kellett volna valójában tennünk a szakemberek szerint – mutatom!
Részlet az önkormányzat tájékoztató kiadványából
De nem mindenki lehet olyan mázlista, hogy éppen nem dolgozik és/vagy nincs úton.
„Készüljetek fel a lakásaitok elhagyására!”
A fáma szerint a következő dolgokat kell csinálnunk akkor, ha megszólalnak a szirénák; az elvárt – ahogyan a szerzők fogalmaznak – magatartási szabályokat minimális módosítással ugyan, de mindenféle kommentár nélkül átemelem alább:
- Aki gépjárművel közlekedik, a gépjárművet biztonságosan állítsa le úgy, hogy az ne képezzen forgalmi akadályt!
- Az épületek nyílászáróit zárjátok be, a szellőztető berendezéseket kapcsoljátok ki!
- Nyílt láng használatával vagy szikraképződéssel járó tevékenységet szüntessétek meg!
- A lakásokat áramtalanítsátok!
- Robbanás bekövetkezésekor védekezzetek a lehulló tárgyak, a repülő üvegszilánkok ellen! Amennyiben detonáció hangjának gyanúja merül fel, húzódjatok el az ablakoktól, illetve az üvegfelületek közeléből!
- Keressetek védelmet az épület szilárd belső helyiségeiben!
- Kerüljétek a dőlésveszélyes tárgyak közelségét!
- Figyeljétek a polgármester, a katasztrófavédelem és a rendőrség hangszórós közleményeit!
- Szükség esetén az országos és helyi médiák (médiumok) közreműködésével is tájékoztatjuk a kialakult helyzetről a lakosságot!
- Készüljetek fel a lakásaitok elhagyására!
Részlet az önkormányzat tájékoztatójából
- A munkahelyen dolgozók, illetve intézményekben tartózkodók a vezetők utasításai szerint tevékenykedjenek!
- Lehetőség szerint kísérjétek figyelemmel, hogy a szomszédjaitok és a közelükben tartózkodók a közleményeket, felhívásokat meghallották-e!
A polgármester dönt
Az idézett dokumentum nyomán nagyon úgy fest, a város első emberének – perpillanat Cserna Gábornak – egy kialakult katasztrófahelyzetben is legénynek kell lennie a gáton – a legsúlyosabb esetben evidensen nem a helyi propagandalapok címlapjára kerülés, nem is a következő választások behúzása, de még csak nem is valami mutyizás sikeres elkenése a legégetőbb probléma.
„A polgármester az üzemtől kapott tájékoztatás alapján dönt arról, hogy a lakosság védelme érdekében milyen lakosságvédelmi intézkedéseket rendel el. Elzárkózás vagy kimenekítés akkor rendelhető el, ha katasztrófa esetén a környezetbe jelentősen mérgező hatású anyag került és rövid idő áll rendelkezésre szervezett kitelepítés végrehajtására. Kitelepítés elrendelésekor a polgármester gyülekezési helyeket jelölhet ki.”
A mindössze 11 oldalnyi terjedelmű lakossági tájékoztatóban két opcionális helyszínt jelöltek ki a szakemberek a kitelepítési akciót megelőző gyülekezésre:
1. gyülekezési hely: Dózsa Mozicentrum
2. találkozási pont: Vasútállomás
Menekülés saját gépjárművel
Természetesen alternatív megoldás lehet az is végső soron, hogy saját gépjárműveinkbe pattanva oldunk kereket a város területéről. Bár azt elképzelni sem tudom, a jelenleg ismert/tapasztalt/sokak által vitatott közlekedési kultúránkkal miképpen oldanánk meg ezt az egyáltalán nem hétköznapi feladatot. Mindenesetre a szakemberek ezt az opciót is számításba vették, s végül a következő menekülési útvonalakat és irányokat javasolták dolgozatukban:
Részlet az önkormányzati tájékoztató kiadványból
Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? -
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS
LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA (PDF)
nyomban a kattintás után!
Annak érdekében, hogy máskor is a segítségedre lehessünk, támogasd minden hónapban a város egyetlen pártfüggetlen, merészen kritikus, interpretatív orgánumának működését! Redakciónk deklarált célja ugyanis, hogy olvasóink rendszeres támogatásaiból fedezzük a tartalomszolgáltatás költségeit. Nem kell se túlgondolni a dolgot, se túlvállalni magad: ha 200 olvasónk mindössze 1 doboz cigaretta árával megsegíti munkánkat minden egyes hónapban, elhárul minden veszély, ami lapunk fennmaradását és jövőjét kockáztatja. Bankszámlaszámunk a hajtás után!
---------------------------------------------------
Dávid a facebookon | E-mail a szerzőnek | Kövesd a Castellumot a facebookon!
Eleged van a médiadiktatúrából, a cenzúrázott hírekből, a szabad vélemény helyett pártutasítást végrehajtó orgánumokból? Működtesd te is a város egyetlen pártfüggetlen, kritikus hírújságját minden hónapban – csatlakozz a Castellum.do Közösségi Finanszírozás Programjához!
> Számlatulajdonos: Tóth Dávid
> Bankszámlaszám (K&H): 10402568-86755482-82721003
> A közlemény rovatba rögzítsétek: Castellum.do
A transzparencia jegyében műhelyünk minden hónapban nyilvánosságra hozza a támogatók számát és a támogatás mértékét – a műhelyt pénzzel segítő olvasóink kilétét természetesen eszünk ágában sincs felfedni, de azt, hogy hányan és mennyi támogatással járultak hozzá működésünkhöz, mindenképpen publikáljuk!
---------------------------------------------------
Utózengés –
ismételten rólunk szól a sajtó
444.hu: Kisebb pánikot okozott Dunaújvárosban az ok nélkül felharsanó légiriadó
Propeller: Légiriadó harsant fel Dunaújvárosban, pánikoltak a helyiek
