Folytatódik a parkolás művészetének ékes darabjainak szállítása a Castellum hasábjain – ezúttal azonban nem én az Erkel kertből, hanem egy hűséges olvasónk saját háza tájékáról jelent.
Történetünk premisszái még az önkormányzati választások finiséhez vezethetők vissza, amikor is egy kisebb koccanásról karcoltam olvasói jelzés és fotók alapján errefelé.
Akkor olvasónk, aki mondjuk legyen Béla, megjegyezte, hogy elégé problémásnak véli, hogy az elkopott felfestéseket az illetékesek nem pótolták – magyarán a parkoló nincs megrendszabályozva.
Cikkünk megjelenése után – igaz, az önkormányzati választások előtt nem sokkal – hirtelen megjelentek a szakemberek a gondbajos placcon, s festeni kezdtek.
A lendület azonban a választásokig tartott, s nem tovább.
Így aztán maradtak hiányosságok. A gyalogosoknak például nem jelöltek ki szabad utat.
Ennek következtében meg aztán olyan furcsaságok történhetnek, mint ez itt, ni:
Vitathatatlan, a gyalogosok jól láthatóan lazán elférnek az autók mellett. Na, de azért mégis!
Ez a mutatvány felér nagyjából azzal, hogy valakinek a kapubejárója elé állunk szemtelenül, pofátlanul.
Több tiszteletet a gyalogosan közlekedő,
keményen dolgozó kisembereknek!
A sorozat korábbi epizódjai:
