Bánki: a költözés okai és következményei

Öcaline • 2015. április 16. 17:46 • Közélet 0 150

A Castellum.do hasábjain március első felében publikálta a Bánki középiskola (és a Technikum városrész) sorsával foglalkozó első írását Gergely Ákos – vendégszerzőnk ezúttal az önkormányzati döntés hátterét vizsgálja. Csak erős idegzetűeknek!

Először csak rémhír volt, majd önkormányzati terv lett belőle (ezt követően született a bevezetőben emlegetett első publikáció a Castellum.do felületén), és most nem kizárt, hogy a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola a következő tanévet már a Dunaújvárosi Főiskola "A"-épületében kezdi meg. A költözés mellett eddig felvonultatott érvek – túl a szakmai együttműködésen – leginkább a Bánki jelenlegi épületének 

lepusztult állapotára 

vonatkoztak. Ahogy azt az intézmény vezetője is megerősítette, valóban felújításra érett az összes nyílászáró, a vizesblokkok és az intézmény villamos hálózata is. Ez annyira talán nem is lehet meglepő, tudva, hogy az intézmény nem esett át nagyobb felújításon az 1969-es átadása óta. A városi tulajdonú épület jelenlegi üzemeltetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: Klik) megyei tankerülete, amely 2013 januárjától vette át a középfokú intézményt a helyi önkormányzattól. Sajnálatos módon a Fidesz által létrehozott központi "szuperhivatal" még annyit se költött az intézményre, mint előtte a helyi önkormányzat. Az épület felújítását mind a működtető, azaz a Klik, mind pedig a fenntartó önkormányzat folyamatosan csak odázta – és most is inkább a költözést választják, csak nehogy pénzt kelljen költeni az épületre.

Ilyen volt - ilyen lesz??? Ilyen volt - ilyen lesz???

Itt jön a képbe a Bánki költözésének másik, vagy mondhatni valódi oka, jelesül az, hogy a helyi főiskola nagyon nehéz anyagi helyzetben van. Az utóbbi években menetrendszerűen érkező forráskivonások és az újraszabott keretszámok következtében financiális értelemben 

padlóra került 

az intézmény – jobbára a Fidesz által a felsőoktatás torkán lenyomott "reformok", magyarán az egész felsőoktatási szférát, és ezen belül is főként a kisebb vidéki intézményeket romba döntő ámokfutása következtében.
Mindehhez egyetlen sokatmondó adatot idéznénk: csak a 2013-es esztendőben mintegy 200 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatott városunk felsőfokú intézménye, mint egy évvel korábban. Ezek után a kiadási oldalt elbocsátásokkal, feladatleadásokkal, kiszervezésekkel, tantermek és épületrészek kiürítésével próbálta valamelyest faragni a főiskola vezetése – de egyre nyilvánvalóbb, hogy a nincsből nemcsak adni, de elvonni sem nagyon lehet. 
A jelentős bevételkiesés következtében kénytelen volt elhagyni a PPP konstrukcióban épült épületrész helyiségeit, mivel a magas bérleti díjakat nem volt képes kigazdálkodni. Próbálták ugyan kiadni az így megüresedett helyiségeket cégeknek, vállalkozásoknak, de ezek a másodlagos használatot célzó törekvések nem jártak túl nagy sikerrel.
E ponton került képbe a Bánki középiskola – voltaképpen logikus lépésként. Az intézmény a műszaki szakokra erősítő DF egyik legnagyobb utánpótlásbázisa (és e szerepe tovább erősödhet a jövőben), amely ráadásul maga is jelentős átalakuláson mehet keresztül. A városszerte nagy vihart kavart profiltisztás (vagyis az évtizedes eredményekre joggal büszke gimnáziumi rész megszüntetése) után ugyanis az intézményt "kiszervezik" a Klik alól – a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá kerül a középiskola. Ennek nyomán sokan kapva kaptak a lehetőségen, és úgy gondolták, a középfokú intézmény "bérlőtársként" kimentheti a nehéz pénzügyi helyzetbe sodródott helyi felsőoktatást. Terveik szerint mintegy 30-35 millió forint körüli összegből átköltöztetik az egyébként nagy nívójú, neves intézményt a főiskolai campusba – míg a Bercsényi utcai iskolaépület üresen marad, tovább súlyosbítva a Technikum városrész helyzetét. Azzal ugyanis, mi lesz a Bánki jelenlegi épületével, eddig egyetlen valamire való ötlet, terv, elképzelés sem látott napvilágot, márpedig ha valami, akkor éppen ez a tényező boríthat nagyot az önkormányzati logikán. Merthogy a költözéssel az egyszeri jelentős költségek mellé további tételeket vesz vagy legalábbis vehet a nyakába a város – úgy tűnik, ez most senkit sem érdekel a döntéshozók részéről. Mint ahogy a városrészben élők sorsa is másodlagos, hiszen arról sem esett szó, hogyan kívánja megakadályozni a jelenleg regnáló városvezetés a Technikum további amortizációját.
A mostani folyamatokat elnézve a legelképesztőbb természetesen mégiscsak az, hogy a város felelős vezetőinek még csak 

elképzelésük sincs arról, 

mit kezdjenek a majdan üresen álló Bercsényi utcai iskolaépülettel. A korábbi hasonló példák elszomorítóak – könnyen előfordulhat ugyanis, hogy akár évekig állhat kihasználatlanul, mire megtalálják az új funkcióját. 
Egy intő példa a múltból: az Erdő sori József Attila iskola egészen pontosan hét évig állt üresen, mielőtt pályázati pénzekből középiskolai kollégiummá építették volna át. Egy biztos: bármilyen sorsot szánnak, akármilyen szerepet álmodnak a komplexumnak, az épület felújítását így se, úgy se tudják majd megspórolni. 
Végezetül hadd tegyek egy naiv észrevételt: ha a költözésre szánt 30-35 millió forintot a város mondjuk a Bánki jelenlegi épületére fordítaná – gondos gazdaként, mint az épület tulajdonosa –, abból óvatos becslések szerint az összes nyílászáró cseréjét meg lehetne oldani.

Gergely Ákos

(Montázsunk illusztráció!)

Kommentek