A nagy közösségi portált több soron is megjárta, a “hivatalos” városi nyilvánosságból jobbára kimaradt a főtéravató kavalkád kellemetlen – mi több, az érintettek szerint egyenesen törvénysértő – közjátéka. Az össznépi csinnadratta és a valóban szép, valóban megújult Városháza tér csillogásának árnyékából jelentjük – a teljesség kedvéért egy nemes gesztussal kiegészítve.
A helyszínen járva és az érintettek egy részével korábban beszélve feltűnt, hogy valami nem kerek a főtéravató program kavalkádjának menetében – a legteljesebb összegzést egy fiatal jószolgálati aktivista, Csathó Lotti küldte azon melegében, szeptember 27-én este a face-re – a szöveget engedélyével teljes terjedelmében közöljük.
“… szerintem különösen felháborító”
“Dunaújváros önkormányzata kiemelt figyelmet fordít fogyatékkal élő lakóira”- írja a 7. oldalán a “Fejlődő Dunaújváros” című kiadvány, amelyet ma (szeptember 27-én – a szerk.), az újjáépült Városháza tér megnyitó ünnepségén ingyen osztogattak. (felelős szerkesztő: Cserna Gábor, kiadja: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata)
Az ominózus ünnepségen egész napos műsor szórakoztatja a tér átadására érkezőket. Fellépőként hivatalosak voltak többek között a dunaújvárosi Jószolgálati Otthon és Közalapítvány (városunk önkormányzata számára oly kedves, “fogyatékkal élő”) ellátottjai is, akik természetesen komolyan vették a feladatot. Sokat készültek, meghívták a családtagokat és ismerősöket, és – a szabadnapos gondozókkal együtt – időben meg is érkeztek a térre. Izgatottan, de türelemmel várakoztak – a csúszásnak köszönhetően – körülbelül másfél órán keresztül, közben ismételgetve a választott dal szövegét, hogy biztosan jól sikerüljön a fellépés. Miután a Jószolgálati Otthon és Közalapítvány ligetközi intézményének ellátottjai előadhatták a műsorszámukat (képünkön – a szerk.), (rámpa híján – az esélyegyenlőség és az akadálymentesítés jegyében talán elvárható lett volna biztosítani a kerekesszékes fellépőknek) a színpadra vezető lépcsőhöz készültek a Bercsényi utcai intézmény lakói is, hogy közösen elénekelhessenek egy dalt. Megrökönyödésünkre azonban a műsorvezető nem őket, hanem a My Way Dance School táncosait szólította színpadra. (A csúszás eddigre akkora volt, hogy ők nagyjából a kiírt időpontban léphettek fel.) Amikor a Jószolgálati Otthon dolgozói tudakolták, hogy miért, tájékoztattak, hogy a késés miatt sietni kell, ezért a Bercsényi utcai lakók nem adhatják elő a műsorszámukat.
Az ellátottak teljesen össze voltak zavarodva – teljesen érthető módon –, nem értették, miért marad el a fellépés. Minden fellépővel szemben nagy tiszteletlenségnek tartanám, ha nem adhatnák elő a sok munka árán elkészült műsorukat, és azt hiszem, teljes joggal éreznék megbántva magukat, amiért ez a munka nem térül meg a közönség elismerése által. Olyan sérült embereket ilyen helyzetbe hozni azonban, akik közül sokan nem is értik igazán, mi történt ma velük, és akiknek olyan nagy örömöt és sikerélményt jelent(ett volna) megmutatni a színpadon, mit tudnak, szerintem különösen felháborító. Beszélgettem utána az egyikükkel. Csodálkozott, hogy miért pont ők nem adhatták elő azt, amivel készültek. Esélyegyenlőség, 2014.”
13 percen múlt
Az ominózus eset nyomán levélben összegezte tapasztalatait kérdésünkre Kecskés Rózsa, a közalapítvány igazgatója is – a dokumentumot szintén teljes terjedelmében közöljük!
“Megtiszteltetésként élte meg a Jószolgálati Otthon Közalapítvány összes érintettje, hogy felkértek minket szereplésre a főtéravató rendezvényen. 20 perces összeállítást ajánlottunk, 4 műsorszámmal. Nagy izgalommal készültek ellátottaink, segítőink, szülők és kollégák, hogy megmutathassuk, mit tudunk. Egyeztetést kezdeményeztem, továbbítottam a műsortervet, szereplőket, a perceket összeszámolva, eszközlistát.
A rendezvényen az autisták énekkara után csúszásra hivatkozva nem folytathattuk tovább műsorunkat. Több hetes gyakorlás, igyekezet, lelkesedés, készülés egy perc alatt vált semmivé. Ép embernek is nehéz felfogni azt a megalázó döntést, amit a helyszínen kaptunk, ellátottaink zokogása, hitetlenkedése és dühe közepette!
Szeretném felhívni a városi rendezvény felelősei – Prosek Zoltán, Fekete Györgyi és Mórocz Erika, a Turinform iroda vezetője – figyelmét, hogy nagy felelősség a döntéshozatal, különösen ebben az esetben, amikor törvényt szegnek azzal, hogy megalázó helyzetet teremtenek 48 fellépőnek és hozzátartozójának.
Az esélyegyenlőségi törvény szerint a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
Remélem, soha ne felejtik el ezt a 13 percet az életükben, amit törvényszegéssel töltöttek – mi mindig fogunk mindenkit emlékeztetni erre!”
Epilógus helyett
Levelét követően újabb fejleményről tájékoztatott Kecskés Rózsa igazgató: mint elmondta, az eset visszhangja nyomán felhívta Cserna Gábor polgármester, és arról tájékoztatta, hogy a zene világnapján (azaz szerdán) a Városháza téren rendezett ünnepi programban lehetőséget biztosít a téren előadni, amit az avatón nem sikerült:
– Az újabb fellépési lehetőséget egyfajta kárpótlásnak szánta a polgármester, ráadásul arra is ígéretet tett, hogy elnézést kérnek tőlünk. Zenéltünk, táncoltunk, aki arra járt, megnézhetett minket.
Azt már mi tesszük mindehhez, hogy nemes gesztus a polgármesteré, a semminél mindenképpen több – ez tényvaló; de hogy a múlt szombati sebet enyhíti, enyhítheti-e, azt döntse el ki-ki magában.
Öcaline
